Az elmúlt hónapokban intenzív egyeztetés folyt az érdekeltek között az új Munka Törvénykönyvének egyes részleteiről. A legtöbb kérdésben sikerült már megállapodásra jutni az elmúlt időszakban, ám a szakszervezetek működésére és jogállására vonatkozó kérdésekben egészen péntekig eltérő állásponton voltak az érdekeltek. (Alkotmányellenesnek tartotta a munkatörvénykönyv-tervezet több pontját a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a közpénzek elköltésének átláthatóságát vizsgáló K-Monitor Közhasznú Egyesület.)

Az e héten folytatott tárgyalásokon ezt a vitatott kérdéskört is sikerült lezárni. A megállapodás értelmében a szakszervezetek az eredeti koncepcióhoz képest több jogosítványt kapnak. Többek között a szakszervezeti képviselők szélesebb köre kaphat munkajogi védettséget, nő az érdekvédelemre fordítható munkaidő-kedvezmény, ami erős garanciát jelent a szakszervezetek megfelelő működésére. A szakszervezeti tagdíjakat továbbra is a munkaadó vonja majd le a bérekből, ezzel is egyszerűsítve a szakszervezetek adminisztratív működését.

„Azt gondolom, hogy a mai napon egy tisztességes megállapodást kötöttünk a munkavállalók és a kormány képviselőivel, ami minden szempontból összhangban van a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) és az Európai Unió munkaügyi szabályozásaival egyaránt. Komoly erőfeszítésekre és kompromisszumokra volt szükség minden oldalról ahhoz, hogy ezt az eredményt végül elérhessük. Véleményem szerint a szakszervezetek számára is előnyös a mostani megegyezés, hiszen olyan módosításokat tartalmaz, melyek egyértelműen partnerséget jelentenek a munkaadók, a munkavállalók és a kormányzati szervek között, és garantálják a szakszervezeti autonómia megmaradását" - mondta el véleményét az egyeztetések eredményéről Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke. (Kinek jó az új munkatörvénykönyv?)