„Ez a változás azzal magyarázható, hogy ugyan a vonatkozó jogszabály szerint a CSOK Pluszhoz kapcsolódó kamattámogatott hitel is ötéves fixálású, a kölcsön kamatperiódusa az első öt évben háromszor is változik, azaz háromszor kell a mindenkori piaci állampapír referenciahozamhoz igazítani a kölcsön kamatozását. E szerint a szerződés aláírását követő első, illetve a második évfordulón is lejár a hitel kamatperiódusa, ezt követően pedig újabb három év múlva, a futamidő ötödik évében kell majd harmadszor hozzáigazítani a pénzpiaci kamatokhoz. A hitel ötödik évétől kezdődően ugyanakkor már csak ötévente zárul a kamatperiódus” – hívta fel a figyelmet a szakértő.

Annak nyomán viszont, hogy az első év végén zárul az első kamatperiódus is ennél a konstrukciónál, az új szerződéseket a legfeljebb egyéves fixálású lakáshitelek közé sorolja az MNB – tette hozzá.

A bankok kínálatát nézve ugyanakkor nem túlságosan meglepő, hogy mára szinte kizárólag a tízéves kamatperiódusú és végig fix kamatozású lakáshitelek közül választanak az ügyfelek, hiszen nincs is nagyon más választásuk. Persze a kínálatot szélesítik a minősített fogyasztóbarát termékváltozatok is, de azokkal együtt is legfeljebb féltucatnyi piaci feltételű lakáshitel-konstrukcióból lehet választani. A piaci szereplők egy része ugyanakkor vagy csak egyféle piaci hitelt tart a kínálatban, vagy az árazással egy termék felé igyekszik terelni a lakáshitel felvételében gondolkodó ügyfeleit.