Az önkéntes kamatplafon június végi megszűnése óta egymás után emelik a lakáshitelek kamatait a pénzintézetek, és péntektől újabb nagybank lép be közéjük. Az MBH Bank a felvett hitelösszegtől és az igazolt jövedelemtől függően 0,20 és 0,40 százalékponttal drágítja meg a jelzálogkölcsöneit. Emellett az eddig kedvezményesen, 2,89 százalékon kínált CSOK Plusz hitel kamatát is a törvényi maximumra, 3,0 százalékra emelte.

Július eleje óta az OTP, a K&H és az UniCredit is növelte már a lakáshiteli kamatát, és több pénzintézet már az önkéntes kamatplafon ideje alatt is a vállalt kamatplafon, 7,3 százalék fölé vitte a THM-et a hitelajánlatai egy részében. A bankok lépései mögött a hitelek árazását meghatározó hosszú távú hozamok, referenciakamatok emelkedése áll. Ezek ugyan az elmúlt hónapban már ismét csökkenésnek indultak, de még így is magasabbak, mint 2024 elején.
A referenciakamatok már csökkennek

A hosszú futamidejű lakáshitelek kamatát befolyásoló BIRS az idén már járt 7 százalék fölött, és még egy hónapja is 6,5-6,6 volt a különböző lejáratokra, mostanra azonban 6 százalék alá csökkent. Ez a szint azonban még mindig valamivel magasabb a januári értékeknél, ami magyarázatul szolgálhat arra, hogy a bankok miért nem csökkentenek már az emelés helyett. Kamatvágásra egyelőre egyetlen példa van: az OTP ugyanis a napokban 0,10-0,35 százalékkal mérsékelte a lakáshitelei kamatait. Ezt megelőzően azonban július elején jelentős kamatemelést hajtott végre, és a mostani lépései ennél kisebbek voltak, így az aktuális ajánlatai magasabbak, mint amekkorák a június végiek voltak.