A változás legnagyobb hatása a vidéki, régebbi építésű ingatlanok piacán jelentkezhet. A D vagy rosszabb energetikai kategóriájú, korszerűtlen házak esetében a bank magasabb önerőt kérhet, ami a gyakorlatban akár 30–40 százalék-os saját forrást is jelenthet.

„A különböző településtípusok esetében négyzetméterenként 319-341 ezer forint különbség is lehet a felújított és a közepes állapotú ingatlanok között, ami egy 50 négyzetméteres lakásnál átlagosan 10-15 millió forintos differenciát jelent” – emelte ki Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Az új szabályozás miatt előállhat az a paradox helyzet, hogy egy korszerűtlen ingatlanhoz elvárt önerő összege már egy jó energetikai besorolású lakás 10 százalékos önrészére is fedezetet nyújtana. Ugyanakkor egy modernebb ingatlan a magasabb vételára miatt nagyobb hitelfelvételt – és így magasabb havi törlesztőt – jelent, a finanszírozási korlátok mégis a minőségi lakások irányába terelhetik a piacot azon vásárlók körében, akiknek a jövedelme elbírja a magasabb hiteltörlesztőt.