Kérdéses a forint helyzete
A folyó fizetési mérleg egyenlegének gyors javulása egyértelműen az utóbbi évek pozitívuma volt. Tavaly már a GDP 2-3 százalékának megfelelő többletet mutathatott Magyarország külső finanszírozási pozíciója. Ez ugyan valamelyest csökkenhet 2025-ben, de még így is elérheti a GDP 1,8 százalékát.
További jó hír, hogy véget ért a külső eladósodottság meredek emelkedése: az OTP Bank elemzői szerint a mutató fokozatosan a GDP 60 százaléka közelében mérséklődhet a következő időszakban. Ezzel párhuzamosan nőttek a devizatartalékok, javult a tartalékmegfelelőség, így kissé nőtt a Magyar Nemzeti Bank mozgástere, hogy szükség esetén beavatkozzon.
Ezekből a tényezőkből kiindulva az OTP Bank szakértői jelenleg 370 körülire taksálják a forint valós árfolyamát, vagyis a mostani, 410 feletti kurzus jelentős alulértékeltségről árulkodik. Ebből kiindulva akár jelentős erősödésre is lehetne ugyan számítani, az elemzők mégis azt gondolják: középtávon a forint kontrollált leértékelődési pályán marad, vagyis inkább fokozatosan gyengül tovább. Rövidtávon azonban 2025-ben a korábbinál fontosabb lehet a gazdaság szereplői számára a stabil árfolyam fenntartása, így az év végére kis erősödésre lehet számítani, az OTP Bank elemzői úgy vélik, 405-ös euróárfolyammal zárhatjuk 2025-öt.
„A számos bizonytalanság miatt nem csak a devizák között érdemes diverzifikálni a befektetési portfóliókat, hanem a különböző eszközosztályok, mint a részvények és kötvények, valamint a régiók között is. Ez utóbbi kapcsán fontos kiemelni, hogy a kelet-közép-európai régió piacai továbbra is alulértékeltek a világ más piacaihoz képest” – mutatott rá Sándor Dávid, a OTP Global Markets Multi-Asset Elemzési osztályának vezetője.
