Ennek megfelelően 2025-ben a tavalyihoz hasonló, 4 százalék körüli növekedés várható a fogyasztásban, a beruházásokat pedig az állami projektek fokozódása és a korábban bejelentett nagyobb fejlesztések támogathatják a visszapattanásban. Emellett az export teljesítménye is javulhat az európai konjunktúra eredményeként. A bank elemzői összességében 2 százalékos gazdasági növekedést tartanak valószínűnek az idén, ami elmarad a korábbi 2,5 százalékos előrejelzésüktől. Ráadásul még ebben a prognózisban is lefelé mutató kockázatok vannak az esetleges amerikai vámok, a munkaerőpiac gyengélkedése és a beruházások esetleges további visszaesése miatt. A jövő évi parlamenti választásokkal kapcsolatos gazdaságélénkítő lépések pedig majd csak 2026-ban éreztetik igazán a hatásukat.

Fellélegezhettünk a korábbi évek extrém magas áremelkedése után

Az inflációban 2024-ben jelentős csökkenést láttunk, 2025-ben pedig enyhén meghaladhatja a jegybanki toleranciasáv (3 plusz-mínusz 1 százalék) felső szélét, 4,5% környéki átlagos inflációs rátával számolnak az OTP Bank elemzői. A jövedékiadó-emelések, a növekvő fogyasztás, a béremelkedés és a tartósan gyenge forint hozhat egy kisebb emelkedést a mutatóban 2025-ben. Ugyanakkor már most látszanak kockázatok, mint például a geopolitika, a magasnyomású gazdaság és a márciustól hivatalba lépő új jegybankelnök esetleges intézkedései.

“A tavalyi hiánycélt meghaladóan 4,8 százalékos lett az államháztartás éves hiánya 2024-ben. Változatlan gazdaságpolitika mellett ugyanakkor 2025-ben is a GDP 4,5-5 százalékát teheti ki a deficit, vagyis a 3,7%-os megcélzott hiány eléréséhez további kiigazításra lehet szükség” – figyelmeztet Tardos Gergely, majd hozzátette: a választás előtti évben azonban kevés a valószínűsége az újabb kiigazításnak.