A Bizottság akkor avatkozik be, ha a támogatás torzító hatású, azaz alkalmas a kedvezményezett versenyhelyzetének javítására, és negatívan hat a versenyre az uniós belső piacon. Torzító hatásnak minősül például a pénzügyi nehézségekkel küzdő cégeknek nyújtott olyan támogatás, amely nélkül a cég csődbe menne, az adósságok fedezetére nyújtott korlátlan garancia, vagy az a támogatás, amely segítségével a cég közbeszerzésen indokolatlanul előnyös ajánlatot tud tenni.

Mit kell bejelenteni és mit ellenőriz a Bizottság?

Az FSR alapján három területen ellenőrizhetők a támogatások. Bizonyos árbevételt elérő összefonódásokat, illetve nagy értékű közbeszerzéseket előzetesen be kell jelenteni a Bizottságnak, és ezek csak jóváhagyás esetén haladhatnak tovább.

Emellett a külföldi támogatások minden más esetben hivatalból is vizsgálhatók – akár akkor is, ha nem érik el a küszöbértékeket. Ez utóbbit a Bizottság már a rendelet júliusi hatálybalépése óta megteheti, a kötelező bejelentéseket előíró szabályok pedig október 12-től léptek életbe, és a korábban megkezdett, de az októberi határidőig le nem zárt tranzakciókra is vonatkoznak.

"Egy összefonódás akkor bejelentésköteles, ha a résztvevő felek közül legalább az egyik az Európai Unióban letelepedett (akár leányvállalattal), és elérte a legalább 500 millió eurós árbevételt, illetve valamelyik fél a megelőző három évben kapott legalább 50 millió eurónyi pénzügyi hozzájárulást unión kívüli országtól" – tette hozzá dr. Horányi Márton.