Spekulációs buborékok veszélyeztetik a magyar gazdaság húzóágazatát

A fémek iránti növekvő kereslet vonzza a piaci spekulációt, ám az emiatt kialakuló buborékok károsak lehetnek a fém- és bányavállalatokra, valamint a felhasználó ágazatokra – különösen az akkumulátor- és az elektromosautó-gyártásra. A lítium-buborék nemrégiben kipukkadt ugyan, de a spekuláció most a réz és a kobalt felé fordult.

A megújuló energiaforrások és a zöld mobilitás egyre nagyobb teret nyer, ám az ezzel együttjáró drasztikus technológiai átatalakulás rengeteg fémet igényel, amelyhez a fémgyártás és a nyersanyagok bányászatának jelentős növelése szükséges. „Az elemzők előrejelzése szerint a fémek iránti kereslet alsó hangon megduplázódhat, de ha a kormányok az ambiciózus nettó-zéró átállást forszírozzák, akkor a kereslet akár megnégyszereződhet 2040-ig. Az olyan kritikus fémek, mint a lítium, a kobalt, a nikkel, a réz és a ritkaföldfémek nélkülözhetetlenek az akkumulátorok, energiatárolók, elektromos járművek, szélturbinák, napelemek és más, a zöld átmenethez kapcsolódó technológiák gyártásához. Így ezek hiánya vagy túlkínálata eldöntheti egész iparágak teljesítményét, vagy országok gazdasági növekedését” – mondja Bujdosó Tünde, az Allianz Trade magyarországi kockázatkezelési igazgatója, aki hangsúlyozza: az akkumulátorgyártás és az elektromos autók gyártásának gazdaságon belüli súlya miatt Magyarország számára fokozott kockázatot jelent a fémkínálat, az árak volatilitása és az emiatt kialakulo spekuláció.

A fémpiac hullámzása fenyeget
A fémpiac hullámzása fenyeget
Fotó: Depositphotos

A magyar gazdaságon belül a feldolgozóipari termelés 28 százalékát adja a járműgyártás, 9,4 százalékát pedig a villamos berendezés gyártás, amelynek nagy része akkumulátor- és szárazelemgyártás. A KSH legfrissebb, júniusi adatai szerint a járműgyártás volumene 11,8 százalékkal, az akkumulátorgyártás pedig 31 százalékkal esett vissza az előző év azonos hónapjához képest.



Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo