Budapesten 1184 lakást vettek használatba, 29 százalékkal többet, mint 2019 I. negyedévében. Minden településkategóriában nőtt a használatba vett lakások száma: a megyei jogú városokban 8,1, a többi városban 44, a községekben 38 százalékkal. A természetes személyek által épített lakások aránya 45 százalékról 43 százalékra csökkent, a vállalkozások által építetteké 54 százalékról 57 százalékra nőtt 2019 azonos időszakához képest.
Mi jellemző az új lakásokra?
Az új lakóépületekben használatba vett lakások 48 százaléka családi házban, 46 százaléka többlakásos épületben, 1,5 százaléka lakóparkban található. A használatba vett lakások átlagos alapterülete 0,7 m2-rel, 96,5 m2-re nőtt 2019 I. negyedévéhez viszonyítva.
Így alakultak az építési engedélyek
Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 7032 volt, 27 százalékkal kevesebb, mint 2019 azonos negyedévében. Az új lakások körülbelül felét, 51 százalékát a fővárosban tervezik felépíteni. Az építendő lakások száma Budapesten szinte alig (1,1 százalékkal), a többi településkategóriában viszont jelentősen csökkent: a megyei jogú városokban 50, a többi városban 41, a községekben 36 százalékkal.
Az építtetők az esetek 37 százalékában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten a legalacsonyabb (4,5 százalék), a községekben a legmagasabb (95 százalék). A kiadott új építési engedélyek alapján 34 százalékkal kevesebb, összesen 2369 lakóépület építését tervezik. A tervezett nem lakóépületek száma 869, 12 százalékkal kevesebb, mint 2019 I. negyedévében.
Mire lenne szükség?
A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület kommentárja szerint arra lenne szükség, hogy a 2008-as válság utáni gazdaságmentő intézkedésekhez hasonló lépéseket vezessenek be. Mint írták, ha nem lép a kormány, a lakásfejlesztések éveken át nem fognak tudni beindulni, kiemelve, hogy az újabb visszaesés és az ágazat hektikussága a jelen helyzetben nemcsak építésgazdasági, hanem nemzetgazdasági károkat is okozhat. Az építőipar multiplikátor hatása a nemzetgazdaságon belül jelentős, legalább négy-ötszörös, ezért a válságkezelés ezen a területen prioritást kellene, hogy élvezzen – tették hozzá.
A szervezet véleménye szerint a többi lakásépítésre is visszahozható lenne 5 százalékos áfakulcs, ezt látják szükségesnek ahhoz, hogy a lakásépítési piacon várható recesszióból sikerüljön kitörni. Mint írják, az áfakedvezmény finomhangolható olyan feltételekkel, hogy az valóban a kívánt célcsoporthoz (fiatal, gyermeket vállaló hazai családok) jusson el, ugyanakkor ösztönözze a kívánt építési volument.
A TLE emellett javasolja az áfa-visszatérítés bővítését a most is érvényes feltételekkel, de a jelenlegi 2486 kistelepülés helyett a települések jelentősen szélesebb részére, akár az összesre kiterjesztve
Kiemelték, hogy a kiszámíthatóságot erősítené, ha megszületne egy legalább 15 évre szóló lakásprogram. Ennek a szervezet szerint tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét.
