A megfelelés ráadásul nem ér véget a technikai jelölés elhelyezésével. A vállalatoknak azt is érdemes ellenőrizniük, hogy az eredetre vonatkozó információ megmarad-e a tartalom letöltése, tömörítése, átalakítása vagy más rendszerbe történő feltöltése után. Egy kép átméretezése, egy videó újraformázása vagy egy fájl valamely platformra történő feltöltése ugyanis eltávolíthatja az adatokat. 

„A felkészülés nem kizárólag az informatikai csapat feladata. A jogi, beszerzési, marketing-, kommunikációs és tartalomkészítő területek együttműködésére is szükség lehet, különösen akkor, ha a vállalat külső AI-szolgáltatótól származó tartalmakat alakít át vagy tesz közzé. Ez a jelentéktelennek tűnő technikai feladat nagy kihívást jelent a szervezetek számára” – tette hozzá a szakértő.

A látható címke és a technikai jelölés nem ugyanaz 

A decemberi határidő elsősorban az AI-tartalom gépi felismerhetőségéről szól. Ez nem jelenti azt, hogy minden mesterséges intelligenciával készült tartalmon nagy, látható figyelmeztetést kell elhelyezni. Bizonyos esetekben azonban az anyagot közzétevő szervezetnek a felhasználókat is egyértelműen tájékoztatnia kell, például az úgynevezett deepfakek, azaz az eredetinek tűnő vagy valósághű, mesterségesen létrehozott vagy módosított kép-, hang- vagy videótartalom közzétételekor. 

Az AI segítségével készített szövegeknél sem automatikus a látható címkézés. Számít a közzététel célja, az AI szerepe, az emberi felülvizsgálat és az, hogy egy személy vagy szervezet vállal-e szerkesztői felelősséget a tartalomért.