Az EU mesterséges intelligenciáról szóló rendeletének egyik kiemelt célja, hogy felismerhetővé tegye az AI által létrehozott vagy érdemben módosított tartalmakat, például szöveget, képet, hangot vagy videót. Ez történhet a fájlba épített eredetinformációval, metaadattal, digitális vízjellel vagy más, géppel felismerhető jelöléssel. Az uniós szabályozás nem ír elő egyetlen kötelező technológiát: a lényeg, hogy az alkalmazott megoldás a gyakorlatban megbízhatóan támogassa az AI-eredetű tartalom felismerését.
Miért fontos a közelgő határidő?
Az újonnan piacra kerülő rendszerekre az előírások 2026. augusztus 2. óta vonatkoznak. Azok az eszközök, amelyek ennél korábban már elérhetők voltak az Európai Unióban, négy hónapos türelmi időszakot kaptak. Ez jár le december 2-án.
Magyarországon ezért nemcsak a nagy nemzetközi AI-platformoknak érdemes foglalkozniuk a változással. Bármely hazai vállalkozás az érintett körbe tartozhat, ha saját neve alatt használ vagy értékesít olyan szoftvert, amely AI segítségével generál tartalmat. Az előírás azokra a cégekre is vonatkozik, amelyek más fejlesztő technológiáját használják vagy kínálják a saját nevük alatt.
A vállalatok kötelezettségei aszerint változhatnak, hogy az adott AI megoldást miként alkalmazzák.
Például ugyanaz a cég az egyik esetben felhasználó, máskor szolgáltató is lehet az adott tevékenység jellegétől függően.
„A mesterséges intelligencia ma már nemcsak különálló alkalmazásokban jelenik meg, hanem egyre több vállalati szoftver és szolgáltatás beépített funkciója. Emiatt egy magyar cégnek akkor is lehetnek szolgáltatói kötelezettségei, ha más fejlesztő AI-megoldását építi be a saját neve alatt kínált termékébe. A decemberi határidő előtt ezért érdemes áttekinteni, milyen releváns technológiákat kínál a cég, mit használ csak saját célra, és mi történik az ezekkel előállított tartalmakkal” – mondta Zala Mihály, az EY IT- és Technológiai Tanácsadási szolgáltatásaiért felelős partnere.
Átméretezés és feltöltés után is meg kell maradnia a jelölésnek
