Sharing economy: kit terheljenek az adózással kapcsolatos kötelezettségek?

A digitális platformok elterjedése teljesen új korszakot nyitott a gazdaság számos területén, átformálva a fogyasztási szokásokat. Az új típusú működési modellek az adózás kapcsán is kihívások elé állítják az egyes országok hatóságait, jogalkotóit, amelynek leküzdésében várhatóan nagyobb felelősség és kötelezettség hárulhat a digitális platformok üzemeltetőire, illetve a pénzügyi szolgáltatókra – hívta fel a figyelmet OECD.

fotó: archív

A megosztáson alapuló gazdaság (sharing economy) alapvető elve, hogy a fogyasztó és a szolgáltatásnyújtó egy digitális platformon keresztül kerül kapcsolatba egymással. Az elmúlt években egyre nagyobb fogyasztói igény mutatkozik az ilyen típusú szolgáltatásokra és különösen a közlekedés, ételrendelés, szállásadás, valamint a különböző pénzügyi szolgáltatások terén figyelhető meg jelentős növekedés. A digitális platformok segítségével könnyebben, kényelmesebben hozzáférhetők a különböző szolgáltatások, illetve a szolgálatás fajtájától függően kiaknázhatóak az amúgy kihasználatlan erőforrások.

„Az új típusú működés egyúttal kihívásokat is jelent az egyes országok adóhatóságai számára, hiszen kérdéses, hogy a hatályos jogszabályi rendszer képes-e megfelelően szabályozni a sharing economy területén működő piaci szereplőket és alkalmas-e a hatékony adóztatásra” – fogalmaz Schütt Attila, a Deloitte menedzsere.
A sharing economy tényleges működéséről, szabályszerűségeiről jelenleg még korlátozott információkkal rendelkeznek a hatóságok. Sok esetben még a részt vevő szereplők adójogi státusza is nehezen meghatározható, hiszen a digitális platformok működtetői gyakran nem rendelkeznek tényleges fizikai gazdasági jelenléttel ott, ahol a tranzakciók teljesülnek.
„Általában azok az adózók sem rendelkeznek kellő ismeretekkel az általuk végzett tranzakciók adókövetkezményeit illetően, akik ténylegesen teljesítik a fogyasztók felé a platformon kínált szolgáltatásokat” – tette hozzá Suda Richárd, a Deloitte szenior tanácsadója.
Az OECD javaslata az adózásra

A fenti kihívások általános forgalmi adót érintő leküzdésével kapcsolatban tartalmaz javaslatokat az OECD tanulmánya. Az ebben szereplő egyik megközelítés szerint a jelenleg alkalmazott jogi szabályozást kellene kiegészíteni új szabályokkal annak érdekében, hogy a sharing economy szereplői egyszerűbb formában és hatékonyabban tudják teljesíteni az áfa-fizetési kötelezettségeiket.

A potenciális megoldások között fogalmazódott meg például regisztrációs értékhatárok bevezetése, új egyszerűsített adózási rendszerek létrehozása vagy az adóbevallási, könyvelési előírások egyszerűsítése. De a javaslatok között merült fel egy olyan megoldás bevezetése is, amely szerint a sharing economy szereplők által megvalósított ügylet utáni áfa-fizetési kötelezettséget akár azok a pénzügyi szolgáltatók is teljesíthetnék, akik a pénzügyi szolgáltatásaik révén közreműködnek az ellenérték megfizetésében.

Egy másik megközelítés a digitális platformok üzemeltetőire hárítana nagyobb felelősséget. Egyrészt az üzemeltetők kötelesek lennének a partnereiket tájékoztatni a tevékenységüket érintő várható adókötelezettségeket illetően. Másrészt felmerült az üzemeltető és a szolgáltatásnyújtó egyetemleges felelőssége vagy akár az üzemeltető teljes felelőssége is az adókötelezettségek teljesítését illetően. A potenciális megoldások között vetette fel az OECD annak lehetőségét is, hogy akár az üzemeltető is képes lenne beszedni és megfizetni az általános forgalmi adót a platformon keresztül végzett tranzakciók után.

„Az előzetes várakozások azt mutatják, hogy a következő években egyre nagyobb felelősség hárul majd a digitális platformok üzemeltetőjére a sharing economy iparág hatékony adóztatását illetően, és várhatóan a nemzeti adóhatóságok is kiemelt figyelemmel lesznek az érintett szereplők ellenőrzésére. Az adózóknak ezért már most érdemes részletesen felmérniük a működési modelljük adókövetkezményeit valamennyi érintett ország vonatkozásában és felkészülniük a jövőben várható potenciális változásokra és kockázatokra” – fogalmaz Gábor Zoltán, a Deloitte igazgatója.

Véleményvezér

Kormányváltás lesz Csehországban, de Ukrajna támogatása marad

Kormányváltás lesz Csehországban, de Ukrajna támogatása marad 

Babis célja egypárti kormány létrehozása, amelyet más pártok kívülről támogatnának.
Hadházy Ákos szerint luxusutakra jártak a köztévé vezetői az adófizetők pénzéből

Hadházy Ákos szerint luxusutakra jártak a köztévé vezetői az adófizetők pénzéből 

Az adófizetők pénze könnyen vihető préda.
Egy magyar szervezet is részt vett egy olyan gyűlésen, amelynek célja az Orosz Birodalom helyreállítása

Egy magyar szervezet is részt vett egy olyan gyűlésen, amelynek célja az Orosz Birodalom helyreállítása 

Az Orosz Birodalom helyreállítása sok ember álma Keleten.
Fellélegeztek Európában, buktak az oroszbarátok

Fellélegeztek Európában, buktak az oroszbarátok 

EU-párti győzelem a moldovai választásokon.
Török Gábor előkapott egy dokumentumot, amikor Orbán Viktor egy politikustársa nemi identitásán élcelődött

Török Gábor előkapott egy dokumentumot, amikor Orbán Viktor egy politikustársa nemi identitásán élcelődött 

Elfajzott-e a Fidesz, ez a kérdés uralja a közbeszédet.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo