Csökkenő forgalom, nagyobb eladott földterületek
A termőföld-piac tavaly is látványosan szűkült. Az előzetes adatok alapján, a megelőző évi 40,8 ezerről – azzal időarányosan – 2023-ban 29,1 ezerre, mintegy 29 százalékkal csökkent az adásvételek száma. A tranzakciószám csak Baranyában nőtt minimálisan, mindössze 0,1 százalékkal. A másik végletet Heves vármegye adja, ahol 69 százalékkal csökkent az adásvételek száma.
A forgalmat az adásvételekben érintett teljes földterület mérete alapján vizsgálva mindössze 2,6 százalékos visszaesést látunk 2023-ban. Az eladásban érintett földterület csökkenése tehát bőven elmarad a tranzakciószám csökkenésétől, azaz átlagosan nagyobb földterületek kerültek eladásra, mint 2022-ben. Az OTP Termőföld Értéktérképe szerint 2023-ban összességében nagyjából 36,8 ezer hektár termőföld cserélt tulajdonost adásvétel során.
Előzetes adatok alapján, a legnagyobb területet, mintegy 3,8 ezer hektárt tavaly Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében értékesítették. A másik véglet Komárom-Esztergom és Baranya vármegye 450-650 hektárral. Az eladott termőföld-terület hét vármegyében nőtt az elmúlt évben, a legnagyobb arányban, 55, ill. 49 százalékkal Baranyában és Jász-Nagykun-Szolnokon. Heves és Zala vármegyékben viszont meghaladta a 35 százalékot a visszaesés mértéke.
Az országos forgalom közel kétharmadát adó szántó művelési ágat külön vizsgálva 5,3 százalékkal nőtt tavaly a forgalom; a NAV szűrt, előzetes adatbázisa szerint nagyjából 24,9 ezer hektár volt az eladott szántóterület mérete 2023-ban. A gyepterületek esetében közel ekkora (4,7 százalék) volt a bővülés, míg az erdőterületeknél -11 százalék, a kert-gyümölcsös kategóriában pedig -44 százalék ez az arány.