Érdemes összevetni az ágazati munkatermelékenységet az országos adatokkal is. Ez alapján az infokommunikációs szektor 33 százalékos növekedése 2010-hez képest messze gyorsabb, mint a nemzetgazdasági 15 százalék, vagyis az ágazat felfelé húzza a magyar gazdaság termelékenységét is. Különösen szembeszökő, hogy az újraiparosítási tervekben uralkodó súlyú feldolgozóiparhoz képest (+8 százalék 2010-hez képest) az infokommunikációs ágazat négyszer gyorsabban javította hatékonyságát. Mindez rámutat arra is, hogy mely szektorokat lenne érdemes kiemelten támogatni: a magas termelékenység alapozza meg a magas kereseteket, amely hozzájárul a magasabb életszínvonalhoz, és nem mellékesen ez alapozza meg felzárkózásunkat az EU fejlettebb országaihoz.
A magyar nemzetgazdaság és a hazai infokommunikációs szektor munkaerő termelékenységének alakulása, 2010-2024 (2010=100 százalék)
Bár az infokommunikációs szektor kisebb, mint akár a feldolgozóipar, akár a kereskedelem, de ennek ellenére dinamikusabban fejlődik, és magasabb hozzáadott értéket képvisel. Ennek ellenére egy-két „zászlóshajó” beruházáson (SSC) kívül nem sok figyelmet kapott az elmúlt időszakig a főképp külföldiek által dominált szektor. Különösen igaz ez annak tükrében, hogy a szolgáltatás export-import egyenleg 2024-ben 11,2, miközben az áruexporté 11,7 milliárd euró volt (vagyis közel azonos súlyt képviselt). (GKI)
