Egy érdekes tényt is megemlített a szakértő. “Már a fizetési megállapodásokban jelen van a nemek közötti eltérés, amelyet csak részben okoz a munkáltatók diszkriminációja, másik részben pedig az, hogy a női jelöltek kevesebbet kérnek az állásinterjúkon, és ritkábban kérnek fizetésemelést, mint férfi kollegáik. Pedig a nők fizetésének növekedése csökkentheti a nők körében a szegénységi rátát, csökkenti a nemek közötti különbségeket az öregségi nyugdíjak terén és pozitív hatással van a gyermekeikre is” – mondta el Burtejin.
Dr, Csisztu Zsuzsa, újságíró, sportjogi szakjogász előadása nyitotta meg október 20-án a konferenciát. “A sportban sokat javult a helyzet, de még mindig jelentős különbségek vannak a női és férfi sportolók díjazása között.” - mondta el a szakember, aki arra is rávilágít, hogy ugyanakkor gyors és nagyléptékű változtatásra is lehetőség van, ha a transzparencia jelen van.
“Még mindig nagyon alacsony a női sportolók láthatóságának aránya a sportmédiában, bár az utóbbi években számos kampány és lobbitevékenység támogatta ennek javítását. Van, ahol sikerül eredményeket elérni, a teniszpályán például, ahol már ugyanannyi a nők és a férfiak díjazása, például a Grand-Slam tornákon. Ugyanakkor a 2017-ben nyilvánosságra került eset, ahol kiderült, hogy a wimbledoni teniszbajnokság szakkommentátori feladataiért, John McEnroe több mint tízszeresét kereste annak, amit egy korábbi másik világklasszis, Martina Navratilova kapott, bizonyítja, van még teendő ezen a területen is”.
