Az utóbbi hónapokban a befektetési piacok különösen kiszámíthatatlanná váltak. Az okok között szerepel a koronavírus-járvány még mindig érzékelhető negatív hatása, az Ukrajnában zajló fegyveres konfliktus, az ellátási problémákkal küzdő gazdaságok, a magas nyersanyag- és energiaárak és az ezek összefüggésében, nemzetközi és magyar szinten is meredeken emelkedő infláció. Ráadásul olyan történt, amire jó, ha 100 évente van példa: az idei év első felében a megtakarítások szempontjából kulcsfontosságú részvény- és kötvénypiacok egyszerre szerepeltek rosszul, méghozzá szinte példátlan mértékben.
Mindezek kézenfekvő módon fókuszba helyezik azt is, hogyan lehet megvédeni a megtakarításokat, azaz miként lehet elérni, hogy megtartsák az értéküket. A K&H alapok kezelőjének megoldáskereső stratégiái ehhez nyújtanak segítséget.
Amikor százmilliárdokat nyel le az infláció
A folyamatosan emelkedő inflációs környezetben a készpénz, mint megtakarítási forma a leginkább kitett az értékvesztésnek. A magyar jegybank adatai alapján a háztartások pénzügyi vagyonán belül a készpénz-állomány a 7000 milliárd forintot közelíti. Ha mindezt összevetjük az idei évre várható, átlagosan 14 százalék körüli inflációval, akkor ennek a hatalmas készpénzállománynak közel 1000 milliárd forinttal romolhat a vásárlóértéke.
“A legfontosabb szabály, hogy nem szabad kapkodni és a rövid távú piaci mozgásokra hirtelen reagálni. Sokan a múltbeli hozamokra figyelnek, ám célravezetőbb a jövőbe nézni és hozampotenciálra vadászni. Ehhez pedig hosszú távon kell gondolkodni” – emelte ki Bánhalmi Gábor, a K&H alapok kezelőjének vezető stratégája.
