A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 100 bázisponttal, 4,4 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot keddi ülésén, és ugyanekkora mértékben növelte a kamatfolyosó két szélét is.
Februári ülésén az MNB grémiuma az alapkamatot 3,4 százalékra emelte az addigi 2,9 százalékról, emellett az egynapos betéti kamatot ugyancsak 3,40 százalékra, az egynapos és egyhetes fedezett hitel kamatát 5,40 százalékra emelte. Januárban szintén 50 bázisponttal 2,90 százalékra emelték a jegybanki alapkamatot.
A monetáris tanácsa március 8-i, eredetileg nem kamatdöntő ülésén az alapkamatot 3,4 százalékon hagyta, de a kamatfolyosó felső szélét 100 bázisponttal, 5,40 százalékról 6,40 százalékra emelte. A kiadott közlemény szerint a lépés oka az volt, hogy az orosz-ukrán háború erősítette az áru- és pénzpiaci kockázatokat.
A kametdöntés után Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője közölte: az inflációs kockázatok számottevő fokozódása miatt az év közepére 7,00 százalékig emelkedhet az alapkamat, fokozatosan felzárkózva az egyhetes betéti kamathoz, ami a várakozások szerint májusban érheti el a 7,00 százalékot.
Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a szomszédban zajló háború felülírta a jegybank korábbi, 50 bázispontos kamatemelési ütemét.
(MTI)
