A 14 csatlakozás előtt álló országban először 2001. májusában végezték el ezt a szimpátia vizsgálatot, összesen 14 ezer fő személyes megkérdezésével (országonként közel ezerfős reprezentatív minta). Hét különböző kérdésre kapott válasszal mérték a bizalmi indexet, amelyhez 0 és 200 pont közötti skálát használtak. Ezen a 0 pont azt jelentené, hogy valamennyi válaszadó a legrosszabb értékelést adta, 200 pont pedig azt, hogy mindenki a legjobbat.

Pesszimista csehek
A második, 2001. októberében végzett felmérés eredménye azt mutatja, hogy növekszik az EU csatlakozás pozitív megítélése a magyar közvéleményben. Maga az Európai Unió, mint szervezet megítélésének a bizalmi indexe Magyarországon 122 százalékos. Ez a listavezető Románia (146 százalék) és Bulgária (134) után a harmadik legkedvezőbb mutató, pontosan ugyanannyi, mint Cipruson és Horvátországban. A megkérdezett országok közül a cseh állampolgárok vélekednek a legpesszimistábban az uniós csatlakozás hatásairól.
Magyarországon a két megkérdezés között eltelt időszak alatt a felnőtt lakosság újabb 4-5 százaléka, azaz 350 – 400 ezer ember vált fontossá és mindenkit érintő kérdéssé a csatlakozás – hangsúlyozta Kozák Ákos a GfK igazgatója. Májusban arra a kérdésre, hogy ha most lenne népszavazás, hogyan szavaznának, még a megkérdezettek 31 százaléka nem tudott válaszolni, 15 százalékuk nemmel szavazott volna, és 54 százalék volt az igen aránya. Októberben már a megkérdezett magyar lakosságnak csak 27 százaléka válaszolta azt, hogy nem tud állást foglalni, 12 százalék volt az egyértelműen ellenzők, és 61 százalékra nőtt a csatlakozást támogatók aránya. A számok azt mutatják, hogy korábban csatlakozott országokkal – például Ausztriával, vagy Spanyolországgal – szemben a most tagságra váró államok lakosságának bizonytalan hányada inkább a támogatók köréhez áll, ahogyan a csatlakozás egyre beláthatóbb perspektívává válik – mutatott rá Kozák Ákos.
Hasonlóan pozitív trend tapasztalható más kérdéseknél is. Az EU csatlakozáshoz fűzött gazdasági várakozások megítélésénél 138-as indexszel – Románia, Bulgária és Horvátország után - a legoptimistábbak csoportjába tartozunk. Amíg azonban tavasszal a megkérdezettek 22 és 25 százaléka nem tudott véleményt mondani arról, hogy szerinte milyen módon hatna a csatlakozás az ország gazdasági helyzetére rövid és hosszú távon, addig ősszel mindkét kérdésben 5-5 százalékkal csökkent a bizonytalanok aránya.

Derűlátó fiatalok
A magyar lakosság egyes csoportjai között figyelemre méltó eltéréseket tapasztalhatunk – mondta a sajtótájékoztatón Kozák Ákos. Legmagasabb a bizalmi index 130 százalékkal a 15-29 évesek körében, de az átlagot jelentősen meghaladja a legalább érettségizettek, továbbá a fővárosi lakosok között. A csatlakozás gazdasági hatását pozitívan megítélők között is kiugró a 15-29 évesek 153 százalékos indexe, valamint szintén felülreprezentáltak a felsőfokú végzettségűek, továbbá a budapestiek.
Magyarország belépésre való felkészültségének indexe 102 százalékos. Ez a mutató két elemből áll, az ország EU tagságról alkotott véleményről, és az ország csatlakozásra való érettségének megítéléséből. Ezzel a magyarok a várakozók 14-es mezőnyében a pozitív felfogásúak köréhez tartoznak. Saját országukat leginkább a ciprusiak, románok és bolgárok tartják EU érettnek.
Ennél a kérdésnél figyelemre méltó, hogy a cseh és szlovén közvélemény az EU csatlakozásról negatív irányban változott fél év alatt. Magyarországon viszont a véleményváltozás indexe 112 százalékkal az ötödik, a leginkább derűlátó ciprusiak, románok, bolgárok és törökök után.
Főleg a magyar nők, 29 évesnél fiatalabbak, középfokú végzettségűek és budapestiek körében tapasztalható pozitív elmozdulás.

Biztosabb bizonytalanok
Arra a kérdésre, hogy a következő hat hónapban vajon milyen irányban változik a közvélemény az ország EU belépésével kapcsolatban, tizenegy országban pozitív trend várható, csak Lengyelországban, Szlovéniában és Csehországban jelez negatív beállítódást a felmérés. A 115 százalékos magyar index sorrendben az ötödik a vizsgált országok sorában.
Magyarországon az elmúlt félév során nőtt a csatlakozással szembeni bizalom aránya. Ennek fő oka – véli Kozák Ákos -, az, hogy miközben a belépést negatív színben látó kisebbség véleménye lényegében nem mozdult el pozitív irányba, a bizonytalanok jelentős része átállt a támogatók táborába. A kutatás eredményeiből az is megállapítható, hogy az unióval kapcsolatos várakozások legerősebb ösztönzője a személyes pozitív érintettség. A fiatalok jobban bíznak abban, hogy a tagság előnyeit személyesen is élvezni fogják. Ehhez az idősebbek kevesebb reményt fűznek. Ugyanígy az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők kevéssé látják át, hogy milyen előnyt hoz számukra a tagság, szemben a képzettebbekkel, akik viszont a csatlakozástól saját lehetőségeik bővülését várják.