Az elemzés több ponton is rámutat arra, hogy a laboratóriumi körülmények között előállított fehérjetermékekkel kapcsolatban még mindig sok a megválaszolatlan kérdés; a humánegészségügyi és az élelmiszerbiztonsági kockázatok mellett a piacokra és a hagyományos élelmiszertermelésre gyakorolt hatása is jelentős lehet. Az ENSz Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által 2023-ban közzétett első jelentésben (az összesen négyből) 53 lehetséges egészségügyi kockázatot soroltak fel, köztük például a rákos sejtek elszaporodásának veszélyét és az emberi endokrin rendszerbe való beavatkozást. (A FAO és a WHO által kiadott jelentésről készült, a NAK honlapján megjelentetett magyar nyelvű cikk itt érhető el).
Környezetszennyezőbb, mint a hagyományos állattartás
Bár a labortermékek támogatói előszeretettel érvelnek azzal, hogy az in vitro élelmiszerek „zöldebbek” a hagyományos hústermékeknél, ezt az állítást azonban mára számos tanulmány megcáfolta. A laboratóriumban tenyésztett termékek előállítása nagyobb környezetterheléssel jár, mint a hagyományos állattenyésztésre alapozott termék-előállítás, mivel a bioreaktorok, amelyekben a sejteket tenyésztik igen energiaigényesek. Az ELV elemzésében rámutatott arra is, hogy a Gourmey cég bioreaktorokban, speciális tápanyagok felhasználásával, meghatározott hőmérsékleten érleli az őssejteket a szintetikus libamájra emlékeztető termék előállításához. A vállalat tervei közt szerepel egy 4300 négyzetméteres innovációs és gyártási központ létrehozása is. A Gourmey azt állítja, hogy a gyár környezeti hatása – az általuk készített hatástanulmány alapján – jóval alacsonyabb lesz, mint a hagyományos libamájé. Ez az állítás azonban alaposan megkérdőjelezhető, hiszen a hagyományos termelési rendszerekben főként extenzív körülmények közt nevelik a libákat a gazdálkodók.
