A nyilvántartás még nem szakmai minősítés

Az október 31-i kötelező földhivatali nyilvántartásba vételi határidő újabb alkalmat ad arra, hogy a társasházkezelés szakmai követelményei a figyelem középpontjába kerüljenek. Szilber Szilvia szerint azonban fontos különbséget tenni a jogszabályi megfelelés és a professzionális működés között.

A nyilvántartásba vétel önmagában nem mutatja meg, hogy egy társasházkezelő milyen színvonalon tervezi az épület karbantartását, hogyan készíti elő a több tízmillió forintos beruházásokat, milyen ellenőrzési rendszert alkalmaz, vagy képes-e hosszú távon megőrizni a rábízott ingatlanvagyon értékét.

A szakértő szerint a következő évek egyik legfontosabb feladata éppen ezért olyan szakmai követelmények és mérhető működési szempontok kialakítása lehet, amelyek alapján a társasházkezelés minősége is megítélhetővé válik.

„A társasházkezelés jövőjét nem abban látom, hogy egyre több feladatot próbálunk egyre gyorsabban elintézni. Hanem abban, hogy olyan rendszereket alakítunk ki, amelyekben a döntések előkészítettek, a felelősség egyértelmű, a működés ellenőrizhető, az épületek állapota pedig hosszú távon tervezhető. A társasházak értéke már régen indokolttá teszi ezt a szemléletet. Most a szakmának is fel kell nőnie hozzá” – összegezte Szilber Szilvia.

Többmilliárdos értékű társasházakat még mindig csak a problémákra reagálva, házmesterszemlélettel kezelnek

Budapesten 2026 októberében a használt lakóingatlanok medián kínálati négyzetméterára másfél millió forint környékén van. Ezzel számolva egy harminclakásos, átlagosan hatvan négyzetméteres lakásokból álló társasház lakásainak együttes kínálati értéke megközelítheti a 2,5 milliárd forintot. Ez az összeg már egy jelentős vállalkozás vagyonával vetekszik, a társasházak működtetését mégis sokan a közgyűlések megszervezésével, a számlák befizetésével és a felmerülő hibák elhárításával azonosítják.