A költözések mérlegét megvonva az látszik, hogy a vármegyék többsége profitált a belföldi vándorlásból, e forrásból is tudta növelni lélekszámát. A Közép-Dunántúl és a Nyugat-Dunántúl régiók valamennyi vármegyéje a gyarapodók közé tartozik, ezzel szemben az Észak-Alföldhöz tartozók mindegyikéből többen költöztek el, mint oda. A többi régióban nyertes és vesztes vármegyék is találhatók, míg a főváros lélekszámát immár hetedik éve apasztja a vándorlás, ezúttal közel hatezerrel. Népességarányosan a legnagyobb nyereséget Pest (0,8 százalék) érte el, azt követte Győr-Moson-Sopron (0,4 százalék), valamint Fejér (0,3 százalék). A vesztesek sorát Szabolcs-Szatmár-Bereg vezeti (-0,6 százalék), nyomában Borsod-Abaúj-Zemplén (-0,5 százalék), majd jön azonos eredménnyel (-0,3 százalék) Hajdú-Bihar, Békés, illetve a már említett Budapest.
A vármegyék többségének vannak jobb és rosszabb évei, de néhány már az ezredforduló óta ugyanolyan képet mutat. Így például Pest 2001 óta minden évben gyarapszik a belföldi költözések eredményeként. Hasonlóan állandó nyertes Győr-Sopron-Moson, viszont végig veszített Baranya, Tolna, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg. 2022 kifejezetten jó éve volt Nógrádnak: 20 év után sikerült újra gyarapodnia a költözésekből, igaz, kevesebb, mint ötven polgárral. Hasonlóan figyelemre méltó Zala, amely az előző évi lakosságszám nyereségének közel másfélszeresét érte el tavaly, a megelőző öt évben átlagosan elért eredményét pedig bőven megnégyszerezte.
