Most mi történne, ha Orbán Viktor vágyálmának megfelelően Brüsszel visszavonná a szankciókat? Először is a tudomány nagyot ámulna, mert megszűntetnénk az okozatot, miközben az okkal nem törődne senki, vagyis a szívinfarktust kapott ember álló szívvel járni tanulna. Az ok ugyanis a háború, a szankció csak okozat, amiket nem szabad elvileg felcserélni. Aztán egyrészt Ukrajna árulásnak tekintené a kísérletet, másrészt a most erősen döcögő, recesszióban lévő orosz ipar felívelne. Az egy külön kérdés, hogy az orosz fegyveripar is, ami ki tudja merre visz egy olyan ország esetében, amelynek vezetőit nem zavarja a tömeggyilkolászás, a nukleáris fegyverekkel való fenyegetődzés. Magyarországot pedig egy hosszú időszakra megutálná az egyik szomszédja és Európában sem nőne valószínűleg a tetszésindexünk.
Az energiaárak és az infláció esetében a tőzsdék ugyan valóban kiáraznák a szankciós kockázatokat, de a háborús kockázatokat nem. Sőt, ez a kockázati pénz akár még emelkedhet is, függően Putyintól, de az iparágak hirtelen megnövekvő kereslete maximálisan tolná felfelé az árakat. Az újrainduló műtrágya és fémipari gyárak zabálnák az energiát. A végeredmény pedig teljesen kiszámíthatatlan. Még az sem kizárt, hogy ott állnánk megint, mint február elsején és az Orbán-kormánynak újabb ársapkákat kellene húzogatni egyes termékek fejére. Mindez attól függően, hogy mennyire lenne vehemens a leszedált iparágak újraindulása. És a rendszerben benne maradna a háborús kockázati ár, vagyis Oroszország továbbra is rángathatná ezzel felfelé az árakat, csak némi plusz mészárlás és fenyegetés szükséges.
