A pénzmosás és terrorizmus elleni törvény módosítása július első hetében lépett életbe - a témával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról mi is írtunk. Az új szolgáltatásnak köszönhetően július 20. óta otthon, a fotelben ülve is nyithatunk bankszámlát, amennyiben a magyar bankok is elindítják a szolgáltatást. (Az MKB például hatálybalépésének első napjától bevezette.) Mindössze személyi igazolványra, lakcímkártyára s egy online videochatre alkalmas számítógépre, laptopra vagy mobiltelefonra van szükség, s néhány perc alatt online videokapcsolaton keresztül elkészülhet a számla. Futurisztikusan hangzik? A technika mai fejlettségi szintje mellett már korántsem az, hiszen a fintech cégek számos hasonló szolgáltatás alapjait lefektették. A pénzügyi technológia fejlesztésére szakosodott vállalkozások lehetnek kicsik vagy nagyok, közös jellemzőjük, hogy a jelenleg elérhető legfejlettebb módszereket alkalmazzák szolgáltatásaikban, amelyeket folyamatosan tökéletesítenek.
Startupok és bankok versenye
Eredetüket tekintve két csoportba lehet sorolni a fintech cégeket. Az első csoportba tartozók egy új ötletet kifejlesztve, egyetlen szolgáltatással indulnak, majd kisebbfajta bankká növik ki magukat. Ha a szolgáltatás beindult, a paletta bővítésével párhuzamosan banki jogosítványokért folyamodnak. Ez történt például egy kis német startup cég, az N26 esetében is: egy termékkel indult, s mostanra már megszerezte a banki tevékenységre vonatkozó jogosítványt. Elméletileg az is elképzelhető, hogy az ilyen kis cégek továbbfejlődnek, és nagybank-méretűvé nőnek, ahogy a média területén már megtette néhány startup cég. A hagyományos bankok viszont gyorsabban ébredtek, mint például azok a médiacégek, amelyek mára háttérbe szorultak az online média olyan óriásai mögött, mint a Google vagy a Facebook. Szinte minden banknak van a fintech cégekre hajazó részlege, amelyet például innovációs labornak, digitális programnak neveznek. Így tudják felvenni a versenyt a piacra igyekvő innovátorokkal. Többek között ennek is köszönhető, hogy sok induló fintech cég közül csak kevés tud annyira megerősödni, hogy az önálló banki piacon is képes legyen megélni.
A fintech cégek másik ága a bankokból nő ki. Ezek olyan klasszikus pénzügyi tevékenységet folytató bankok, amelyek már indulásukkor, az idők szavát megértve, kifejezetten a digitalizáció, a legújabb és a legköltségkímélőbb megoldások felé nyitnak. Ezek a vállalkozások akár fiókhálózat nélkül is képesek hatékonyan működni, mert gyors és biztonságos, ugyanakkor személyre szóló szolgáltatást nyújtanak a legmodernebb technológiák felhasználásával. Ilyen bank például itthon a Gránit Bank.
– Úgy vélem, a technika jelenlegi színvonalán nem jelent problémát olyan komplex szolgáltatást nyújtani ügyfeleinknek, amely nemcsak biztonságos, de olcsóbb is a hagyományos banki kínálatnál. Jó példája ennek, hogy digitális számla esetén feltétel nélkül ingyenes a számlavezetés. Meggyőződésem, hogy a jövő a mobil technológiáé, aminek egyelőre még éppen csak az előszelét érezzük, például a mobiltelefonos fizetés lehetőségének megvalósulásával – érvel az új technológiák térhódítása mellett Gáborjáni Szabó Ákos, a Gránit Bank informatika, projektmenedzsment és e-csatornákért felelős igazgatója.
Drasztikusan karcsúsodhat a fiókhálózat
Nem is csoda, hogy a fintech eszközökkel dolgozó cégek, illetve bankok olcsóbbak tudnak lenni a hagyományos hitelintézeteknél, hiszen a fiókhálózat kiépítése és fenntartása hatalmas összeget emészt föl. Ha egy cégnek nincs vagy kevés irodája van, a megspórolt összeg egy részét oda tudja adni az ügyfeleinek, a maradékból pedig tovább tudja fejleszteni digitális kínálatát, amellyel újabb előnyre tehet szert a későn ébredő pénzintézetekkel szemben. Egyelőre nincs egyértelmű győztese a fintech cégek és a hagyományos bankok versenyének. Az a döntő ugyanis, hogy melyik cég mikor ébred, s miként tud megfelelni a versenytársak jelentette kihívásoknak.
Mindenesetre az új technológiák megjelenése jelentősen felgyorsította a pénzügyi cégek közötti versenyt. Egyetlen sikerre vágyó szolgáltató sem teheti azt meg, hogy tartósan lemond ezen megoldások alkalmazásáról. Jó példája ennek a mobiltelefonos fizetés tavalyi megjelenése a magyar piacon. Az innovátor Gránit Bank tavalyi megoldását idén követte az MKB ajánlata, és az OTP Bank Simple alkalmazásába is bekerült ez a funkció. Minden bizonnyal a többi vezető bank kínálatában is hamarosan megjelenik hasonló szolgáltatás.
Jelentősen lendíthet a legmodernebb megoldások térhódításán, hogy a Magyar Nemzeti Bank létre kíván hozni egy úgynevezett fintech szabályozói „homokozót”, ahol ezeket a modern technológiákat élesben, valódi ügyfelekkel, kontrollált környezetben próbálhatják ki a vállalkozó cégek, jegybanki felügyelettel.
Fizessünk okosórával vagy mobillal
Jelentős lépés lesz – és komoly technológiai fejlesztést követel meg – az azonnali fizetés 2019 júliusában történő bevezetése is, amikortól az utalás elindítását követő öt másodpercen belül a kedvezményezett bankszámláján landol majd az átküldött összeg. Ez a gyorsaság, illetve az erre alkalmas technológia kifejlesztése, illetve bevezetése a fintech megoldások előtt is új távlatokat nyit majd. Bevezethetővé válnak azok a technológiák, amelyekkel nem gond kiépíteni olyan struktúrát, amelynél természetes lesz, hogy okostelefonnal, -órával, -karkötővel fizessen az ügyfél, illetve az eszköz arcfelismerő rendszerrel azonosítsa a számlatulajdonost. Vagyis nem kell hozzá bankkártya, és átutalással sem kell bajlódni. Ez persze nem jelenti azt, hogy a közeli jövőben megszűnnének a bankkártyák. A kártyaelfogadás olyan, az egész világon átívelő rendszert alkot, ami egyelőre nem pótolható mással, de idővel a kártya is beköltözhet a telefonunkba, különösen, ha néhány évtizeden belül eltűnik a piacról az a nemzedék, amely kevésbé fogékony az ilyen megoldásokra.
Nem csoda, ha mindezek után az új technológiai cégek vagy közösségi oldalak – mint a Google vagy a Facebook – már szintén megjelentek a banki piacon. Nagy előnyük, hogy hatalmas közösségeket tudnak elérni – amire egyetlen bank sem képes –, így az általuk alkalmazott új megoldások még egységre eső kis haszon mellett is rentábilisak lehetnek. Már működik például a Google Wallet (Google Pénztárca), illetve a hozzá kapcsolódó androidos mobiltelefonon keresztüli érintéses fizetés. De az Apple sem maradt le: hasonló fizetési lehetőséget kínál az Apple Pay. Mindkettőhöz digitalizálni kell még a bankkártyát, de már dolgoznak azon, hogy ez utóbbira ne legyen szükség. Az Apple ügyfelei így önállóan, bankkártya, illetve bank közbeiktatása nélkül tudnak majd egymásnak utalni, fel tudják tölteni digitális pénztárcájukat, s képesek a boltban fizetni mobiltelefonjukkal. A Facebook pedig a messenger nevű üzenetküldő szolgáltatásába épített be átutalási funkciót, amelyet éppen jelenleg tesztelnek néhány országban.
Ezek az óriásvállalkozások, amelyek öt-tíz évvel ezelőtt maguk is kis startup cégek voltak, éppen az ő példájukat követő hasonló kisvállalatokra jelentik a legnagyobb veszélyt: tőkeerejük hatalmas, és szervezettségük tökéletesebb a kisebb versenytársakhoz képest. Bár a bankoknak is van félnivalójuk az óriásvállalatoktól, de tőkeerejüknél, piaci beágyazottságuknál fogva nagyobb esélyük van megfelelni a kihívásoknak, mint az újonnan induló innovatív kis cégeknek. Az innovációban lemaradó bankok léte viszont veszélybe kerülhet.
Biztonság mindenekelőtt
A jövő mindenképpen a digitális technológiák térhódítását hozza majd, azon belül is a mobil fizetési, pénzkezelési módszerek elterjedésére lehet számítani. Ennek az alapját teremti meg a PSD2 (Payment Services Directive) 2018-as bevezetése, ami lehetővé teszi többek között a különböző banki adatok automatizált lekérdezését vagy más banki szolgáltatások igénybevételét a fintech szolgáltatók által annak érdekében, hogy ügyfeleik számára még szélesebb szolgáltatáspalettát kínálhassanak. Az új rendszer nem titkolt célja, hogy a fizetés folyamatának egyszerűsítésével, a résztvevők számának csökkentésével olcsóbbá és átláthatóbbá tegyék a szolgáltatást, és kiiktassák belőle a torzulásokat. A részletes szabályokat jelenleg dolgozzák ki. Ez annyit jelent, hogy a szolgáltatások elindulnak ugyan a jövő év januárjától, de csak később, 2018 során standardizálják azokat.
A digitális aláírásnak is szerepe lehet az azonosításokban. Ez ma a vállalkozások körében már nem ritka, a lakosság viszont alig-alig használja. Az elméleti lehetőség ugyanakkor megvan, hiszen a legújabb személyi igazolványokban már olyan chip található, amely alkalmas a digitális aláírás befogadására. Ezt akár egy mobiltelefonnal is le lehet olvasni, ahhoz azonban, hogy az aláírás jogérvényes legyen, egy speciális, hitelesített olvasót kell használni. Vagyis ennek használatával ugyanolyan hiteles az aláírás, mint ha tollal írta volna alá a szerződést az ügyfél. Ebben az esetben is szükség van azonban egy, a digitális aláírás kérésekor kiválasztott PIN-kód használatára a teljes biztonság érdekében.
A blockchain csökkenti a költségeket
Gáborjáni Szabó Ákos szerint a jövőben nagy jelentősége lehet az úgynevezett blockchain (blokklánc) technológia alkalmazásának is a bankok, fintech cégek életében. Ennek lényege, hogy nem valamilyen központi nyilvántartási helyen tárolják bizonyos tranzakciók vagy szerződések adatait, hanem egymással összeköttetésben lévő számítógépek megosztott hálózatán. E megoldás biztonsága a blockchain technológia speciális matematikai hátteréből, valamint abból adódik, hogy egyidejűleg sok, akár több ezer számítógépen rögzülnek egy-egy tranzakció adatai, s így – az erős matematikai kriptográfiamodell miatt – lehetetlen utólag módosítani, adott esetben csalni a már rögzített adatokon.
A nemzetközi bankközi utalások nyilvántartására, összehangolására jelenleg a SWIFT rendszert használják a bankok, amelynek fenntartását – díjakon keresztül – kifizetik, majd hárítják át az ügyfelekre. Ezért ma még kifejezetten drága a külföldre irányuló banki pénzküldés. Megfelelő technológiai háttér esetén egy blockchain alapú nyilvántartás olcsón, biztonságosan és gyorsan tudná kiegészíteni vagy hosszú távon akár kiváltani a SWIFT rendszert, s ezzel a költségek is jelentősen csökkenthetők, ami végül is az ügyfeleknél csapódik majd le. Ilyen koncepció kidolgozásán dolgoznak a nagyobb nemzetközi bankok, és nem kizárt, hogy záros határidőn belül sor kerülhet a megoldás bevezetésére. De a technológia egyszer még alkalmas lehet a közhiteles nyilvántartások megújítására is, amikor például az ügyfél digitális aláírással szignózza az ingatlan adásvételét, ugyancsak digitálisan hitelesíti azt a közjegyző, s így kerül a földhivatalba anélkül, hogy akár egyetlen papírlapot is kinyomtatnának és postáznának. A pénzügyi technológia fejlődése hihetetlenül gyors, a digitalizáció néhány éven belül ma még elképzelhetetlen eredményeket hozhat. Gáborjáni Szabó Ákos szerint az is előfordulhat, hogy öt-hat év múlva több olyan ország is lesz a földön, ahol megszűnik a készpénz. Legelőször talán a skandináv országokban kerülhet erre sor.
Szerző: Facsinay Kinga
