Az uniós országok közül 2025-ben Svédországban (38,2 százalék), Dániában (31,0 százalék) és Finnországban (28,1 százalék) volt a legmagasabb a felnőttkori tanulás aránya. Ezzel szemben Görögországban (5,2 százalék), Bulgáriában (6,1 százalék) és Horvátországban (6,5 százalék) mérték a legalacsonyabb értékeket.
2015-höz képest szinte minden uniós országban nőtt a felnőttkori tanulás aránya; a legjelentősebb növekedést Máltán (+12,3 százalékpont), Észtországban (+11,9 százalékpont), Belgiumban (+11,1 százalékpont) és Szlovéniában (10,9 százalékpont) regisztrálták. Kivételt mindössze Franciaország (-3,1 százalékpont), Luxemburg (-0,6 százalékpont) és Dánia (-0,5 százalékpont) jelentett.
2025-ben az oktatásban és képzésben részt vevő felnőttek aránya 2,5 százalékponttal magasabb volt a nők, mint a férfiak körében (14,9 százalék, illetve 12,4 százalék). A nők részvételi aránya gyorsabban is nőtt: 2015 és 2025 között 4,0 százalékpontos emelkedés volt megfigyelhető náluk, szemben a férfiak körében mért 3,2 százalékpontos növekedéssel.
A felnőttkori tanulásban való részvétel mértéke az urbanizáció fokától függően is eltérő. A városokban élő felnőttek nagyobb valószínűséggel vettek részt tanulásban (16,8 százalék), mint a kisvárosokban és elővárosokban (12,3 százalék), illetve a vidéki térségekben (10,3 százalék) élők.
Fenntartható fejlődési cél Európában – minőségi oktatás
A felsőfokú végzettség megszerzése az egyik mutató, amelyet a 4. fenntartható fejlődési cél (SDG) – minőségi oktatás – nyomon követésére használnak. A 4. fenntartható fejlődési cél, hogy mindenki számára biztosítsa a minőségi oktatáshoz való hozzáférést az élet minden szakaszában, valamint hogy növelje a fiatalok és felnőttek számát, akik rendelkeznek a foglalkoztatáshoz, a tisztességes munkahelyekhez és a vállalkozáshoz szükséges megfelelő készségekkel.
