Vértes András egyetértett Bokros Lajossal abban, hogy ma közpolitikai válság van, amelynek véleménye szerint alapvető oka, hogy az állami vagyon döntő részét képező oktatást, egészségügyet és nyugdíjrendszert egyes szereplők "magánbizniszként" működtetik.
"Nem értek egyet azokkal, akik Magyarországon növekedési és egyensúlyi válságról beszélnek, akik ezt állítják, azok erre alapozva aztán téves terápiát javasolnak" - közölte a GKI elnöke, hozzátéve, hogy közkeletű tévhitek terjednek. A kutató levezetése szerint 1998-2005 között a régión belül Magyarország gazdasági növekedése volt a leggyorsabb, s csak 2006-ban előz Szlovákia. Ugyanez a tendencia, ha a vásárlőerő alapján számított egy főre jutó GDP felzárkózási grafikonját nézzük, amely szerint - a balti államokat nem számítva - Magyarország jutott a legközelebb, 53 százalékkal, az Európai Unió korábbi 15 tagjának átlagához.
"Nincs növekedési válság Magyarországon, hiszen az elmúlt 10 év átlagában 4,5 százalékkal gyarapodott a GDP, ami megfelel a világátlagnak" - hangsúlyozta Vértes. A fogyasztás alakulása és a növekedés között nincs egyértelmű összefüggés Magyarországon - noha felhasználási oldalról nézve a GDP közel 75 százalékát adja a fogyasztás -, amit bizonyít az is, hogy 2001-2004 között markánsan nőtt a fogyasztás, miközben a GDP a korábbi tempóval emelkedett - elemezte a folyamatot. Vértes András úgy látja, hogy a magyar gazdasági növekedés ütemét az európai konjunktúra, elsősorban a német, osztrák és olasz határozza meg, hiszen például a feldolgozóipar termelésének 75 százaléka értékesül a külpiacokon.
Kiigazítás
A kiigazítási csomag fogyasztást visszafogó hatása így a vártnál kisebb mértékben lassítja majd a növekedést - érvelt a GKI elnöke. Tévhitben élnek azok is, akik ikerdeficitről, azaz az államháztartás és a folyó fizetési mérleg egymást átölelő, "sziámi ikrekhez hasonlítható" hiányáról beszélnek - hangoztatta a kutató, aki szerint a két mutató az utóbbi 7-8 évben soha nem mozgott együtt. Az viszont igaz, hogy az államháztartás hiánya 2001 óta, a folyó fizetési mérleg pedig 1997 óta a GDP 4 százalékánál nagyobb deficitet jelez - tette hozzá.
A statisztikai mutatók szerint Magyarországon a GDP-arányos külső finanszírozás deficitje 1998-2000 között éppen annyi volt, mint 2001-2004 között - közölte Vértes András, hozzátéve, hogy az itt letelepedett 55 milliárd euróra tehető külföldi tőke évente 5 milliárd eurónyi profitot termel, amit bármikor kivihet, tehát el kell számolni a tőkemérlegben.
Vértes András elmondta, hogy az áruforgalmi mérleg hiánya korábban a GDP 8 százaléka volt, ma alig 3 százaléka, és ha a szolgáltatási mérleggel összekapcsoljuk, akkor lassan eltűnik. Véleménye szerint Magyarország számára az az optimális, ha a külső finanszírozás deficitje a GDP 4-5 százaléka között ingadozik. Ebből a levezetésből talán világos, hogy növekedési és egyensúlyi válságról nem lehet beszélni, ugyanakkor az is egyértelmű, hogy az államháztartási hiányt le kell faragni, megszüntetve a fiskális fegyelmezetlenséget, miközben el kell indítani a reformokat - fogalmazott a GKI elnöke.
