Az elmúlt évek hasonló időszakát vizsgálva egyértelműen kijelenthető, hogy a tavalyi és az idei év első negyedévében az alapítási kedv visszaesett, hét év távlatában 2024-ben alakult a legkevesebb új vállalkozás – 6,1 ezret meghaladóan. Ugyanakkor a megszűnések csökkenő tendenciája volt a jellemző a negyedévre, és szembeötlő, hogy a járványt megelőzően – 2019 első negyedévében – lényegesen több megszűnést regisztráltak, mint az idén.

Márciusban az új eljárások számában is jelentős csökkenés mutatkozott, meghaladva a 3,5 ezret az előző hónaphoz és az elmúlt két év azonos időszakához képest is. Ebben az időszakban a legkisebb arányt az új végelszámolási eljárások képezték (24  százalék), majd a felszámolási eljárások (33  százalék) követték. Ez egy fordulatot jelent, mivel az elmúlt hat hónapban a felszámolási eljárások voltak a leggyakoribbak, azonban jelenleg a kényszertörlési eljárások (43  százalék) állnak a dobogó legfelső fokán.

„Az elmúlt negyedév ellentmondásos arcot mutatott. A folyamatok még nem fordultak pozitív irányba, érezhetőek a gazdaság kihívásai, ez leginkább a cégalapításokban mutatkozik meg, azonban úgy tűnik, hogy a kilengések, amelyek az elmúlt négy évet jellemezték kisebb fokozatra váltottak.” – mondta Alföldi Csaba, céginformációs szakértő.

Az Opten – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) márciusi értéke átlagosan 9-10 százalék körül mozgott. Vármegyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt a legmagasabb fluktuációt Budapest, Jász-Nagykun-Szolnok és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye produkálta, míg az Opten–CFI Békés, Veszprém és Csongrád-Csanád vármegyékben érte el a legalacsonyabb értékeket.