Forrás: AGSI+, Bloomberg

A gáztárolók szerepe

A gáztárolóknak főleg akkor van jelentős szerepük, amikor a napi gázfogyasztás a csúcson van. Európában ezek a téli hónapok. Fontos kiemelni, hogy a tárolók töltöttségi szintje befolyásolja a napi ki- és betöltés sebességét. Ha teli van a gáztároló, csökkent a napi betáplálás maximális volumene, kitárolásnál pedig kisebb a napi kivehető mennyiség, ha a tároló ürülőben van. Ez okozhat inkább problémát, ha hirtelen hidegbetörés lesz Európában. A mostani meteorológiai előrejelzések szerint azonban éppen, hogy a szokásosnál melegebb idő várható a következő két hétben. Márciusban még láthatunk meglepetést az időjárásban, de a nagy hidegek jellemzően január-februárban vannak a kontinensen.

Szabályozási kérdések

Fontosabb kérdés inkább a szabályozás. A piaci változékonyság ellen több állami szabályozási lépést is tehetnek a kormányok. Magyarországon például stratégiai gázkészlet van, amit a szereplők befizetéseiből finanszíroznak. Az osztrák és a francia modellben a tárolóüzemeltetők bevételi kockázatát részben a hálózati díjakba épített pótdíj fedezi, így megtérülésük erősebben szabályozott, a lefoglalt kapacitásokat pedig használni kell, ami biztosítja a magasabb töltöttséget. A német rendszer nem követel meg ilyen biztosítékokat, jobban a szabadpiaci viszonyokat tükrözi. Az utóbbi rendszernek emiatt viszont nagyobb az árkockázata, hiszen nem biztos, hogy a piaci felek megtérülés hiányában finanszírozzák a magasabb készletállományt. Egy középutat kellene találni – a magasabb gázkészlet fenntartása költséggel jár, amit rá lehet terhelni a szereplőkre, végső soron a fogyasztókra, de ez csökkenti az árak ingadozásából fakadó kockázatokat. Németországnak valószínűleg egy hasonló modellt kellene követni, mint az osztrák, a francia vagy éppen a magyar, ami csökkentené a félelmeket, hogy nem marad gáz a szezon végére.