A döntés hátterében a tömeges munkaerő-beáramlásától való félelem áll. Németország attól tart, hogy az olcsó keleti munkaerő kiszorítja a piacról a hazai munkavállalókat, ami a munkanélküliségi ráta ismételt növekedéséhez vezetne - írja az EUvonal.
Mindeközben jól képzett szakemberekből - első sorban mérnökökből és informatikusokból - óriási hiány tapasztalható a német munkaerőpiacon. Hogy ezeket a réseket betömjék, bizonyos könnyítések is bevezetésre kerülnek.
2009-től a kelet-európai tagországok képzett munkavállalói a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül juthatnak majd munkavállalási engedélyhez. A korábbi 86 400 helyett már 63 600 eurós, előző évre vonatkozó anyaországi fizetés is elegendő lesz ahhoz, hogy valaki Németországban dolgozhasson. Szélesebb körű lesz továbbá a külföldi diplomák és képesítések elismerése, és a bevándorlók is kedvezőbb feltételekre számíthatnak.
Németország mellett már csak Ausztria, Dánia és Belgium tart még fenn a munkaerő-piaci korlátozásokat.
Németország továbbra is fél a magyar munkásoktól
A kormánykoalíció döntése értelmében Németország 2011-ig fenntartja a 2004-ben csatlakozott kelet-európai tagállamok munkavállalóival szembeni korlátozásokat.
Véleményvezér
Fóbia vagy valóság, hogy Putyin Európa ellen készül?
Oroszország hatalmas hadi készleteket halmoz fel, de ki ellen?
Oroszország győzelme kétszer annyiba kerülne Európának, mint Ukrajna diadala
A kárpátaljai magyarok is inkább az Európai Unióhoz szeretnének csatlakozni, mint Putyin rémhatalmához.
