A döntés hátterében a tömeges munkaerő-beáramlásától való félelem áll. Németország attól tart, hogy az olcsó keleti munkaerő kiszorítja a piacról a hazai munkavállalókat, ami a munkanélküliségi ráta ismételt növekedéséhez vezetne - írja az EUvonal.
Mindeközben jól képzett szakemberekből - első sorban mérnökökből és informatikusokból - óriási hiány tapasztalható a német munkaerőpiacon. Hogy ezeket a réseket betömjék, bizonyos könnyítések is bevezetésre kerülnek.
2009-től a kelet-európai tagországok képzett munkavállalói a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül juthatnak majd munkavállalási engedélyhez. A korábbi 86 400 helyett már 63 600 eurós, előző évre vonatkozó anyaországi fizetés is elegendő lesz ahhoz, hogy valaki Németországban dolgozhasson. Szélesebb körű lesz továbbá a külföldi diplomák és képesítések elismerése, és a bevándorlók is kedvezőbb feltételekre számíthatnak.
Németország mellett már csak Ausztria, Dánia és Belgium tart még fenn a munkaerő-piaci korlátozásokat.
Németország továbbra is fél a magyar munkásoktól
A kormánykoalíció döntése értelmében Németország 2011-ig fenntartja a 2004-ben csatlakozott kelet-európai tagállamok munkavállalóival szembeni korlátozásokat.
Véleményvezér
Mulatságba fordult a magyar focibajnokság közvetítési jogának aukciója, senki nem jelentkezett
A politikusok, fene nagy étvágyukban, a sportot is bekebelezték.
Nyugdíjazott fegyvereket küld Belgium Ukrajnának, drónok ellen teljesen jók
Ezt se gondolta volna senki.
