A kormány úgy véli, az új Munka törvénykönyv tervezet rugalmasabb munkaerőpiacot, olcsóbb foglalkoztatást és a vállalkozásoknak kevesebb adminisztrációt ígér. A kormányzati kommunikáció szerint a módosítások elsősorban a kis- és középvállalkozásoknak fognak kedvezni, őket akarják előnybe hozni. A munkavállalók azonban nem lelkesek: hat, országos szakszervezeti szövetség elfogadhatatlannak tartja a tervezetet, mert azt mondják, hogy az teljes mértékben kiszolgáltatottá tenné a munkavállalókat. A Policy Agenda és az Ipsos közös közvélemény-kutatást készített arról, hogy milyennek látják az emberek az új szabályozást, és mi a véleményük a kormány foglalkoztatáspolitikájáról.
Forrás: sxc
A tervezett változtatásról a válaszadók 75 százaléka hallott, amely azt mutatja, hogy bár még kezdeti stádiumban van a jogalkotási munka, ennek ellenére sokan értesültek a kérdésről. A kormány deklarált célja a változtatásokkal, hogy rugalmasabb legyen a magyar munkaerőpiac és ezáltal újabb munkahelyek jöjjenek létre. Az adatok azt mutatják, hogy a válaszadók mérsékelten hisznek ebben, mivel csak 5 százalékuk mondta azt, hogy jelentősen nőhet a foglalkoztatottak száma a munka világát érintő szabályok változtatása következtében. Közben 18 százalékuk inkább jelentős mértékű foglalkoztatási csökkenést vár. Amennyiben tömbösítjük a válaszokat, akkor 28 százalék valamilyen mértékű munkahelybővülést, 32 százalék a munkahelyek számának csökkenését, míg 26 százalékuk azt várja, hogy nem lesz hatással az új MT a foglalkoztatottak számára. (Alkotmányellenesnek tartja a munkatörvénykönyv-tervezet több pontját a Társaság a Szabadságjogokért.)
Nem munkavállaló-barát
Azok körében, akik már értesültek a Munka Törvénykönyvének változtatásáról, csupán 6 százalék, mondta, hogy alapvetően munkavállaló-barát intézkedéseket tartalmaz. 43 százalékuk munkáltató-barátnak tartja a változásokat. Nincsenek sokan, 15 százalék, akik szerint mindkét jelzővel illethető a most készülő törvény, míg 24 százalékuk egyik jellemzőt sem tartja helyesnek.
A kormány eddigi politikáját inkább úgy jellemezték a válaszadók, hogy az nem javított a munkavállalók helyzetén. Ugyanis csupán 17 százalék mondta azt, hogy javult az Orbán-kormány intézkedéseinek köszönhetően a munkavállalók helyzete, 37 százalék szerint romlott, míg 40 százalékuk szerint nem változott. Érdekes, hogy amennyiben csak azokat a válaszadókat nézzük meg, akik jelenleg is dolgoznak, akkor ott kedvezőtlenebb a kormány eddigi politikájának megítélése. Az ő válaszaik alapján ugyanis csupán 12 százalékuk mondta, hogy javult a munkavállalók helyzete, ugyanakkor 47 százalékuk szerint romlott. 38 százalék volt, aki szerint nem változott a helyzetük az elmúlt bő egy évben. (A magyarok a harmadik legtöbbet dolgozók az Európai Unióban, de ha a készülő új Munka Törvénykönyve 300-ra emeli a lehetséges túlórák számát, akkor az élre kerülhetnek.)
A szakszervezetektől várnak segítséget
Bár az Mt tervezet nyilvánosságra került részletei szerint szűkülhet a szakszervezetek és annak vezetőinek a jogai, a munkavállalók továbbra is az érdekképviselet erejében hisznek leginkább. 40 százalékuk a szakszervezetekben bízna, ha konfliktusba kerülne a munkáltatókkal, és ennek a szervezetnek adnának törvényben rögzített jogosítványokat. Az állami hatóságokat már csak 31 százalék, míg az üzemi tanácsokat 24 százalék, civil szervezeteket 10 százalék nevezte meg. (A kérdés kapcsán több választ is lehetett adni.)
