A fordított adózási metódus végeredménye a gyakorlatban ugyanaz, mint a hagyományos esetben egy kivétellel: egy klasszikus adócsalási lehetőség kiesik. Nincs lehetőség arra, hogy az igénybevevő az áfát visszaigényelje, de a szolgáltatásnyújtó, termékértékesítő azt ne fizesse meg. Az Európai Unió felismerve ezt a nemcsak nálunk jelentkező problémát, bevezette az új, fordított adózás lehetőségét. (Adótanácsadók szerint aki teheti, egyébként is tartózkodjon az áfa-visszaigényléstől.)
E lehetőség kiterjesztésével Magyarország is élt és 2008. január 1.-jétől ezt az eljárást alkalmazza a „legfertőzöttebb" területek egyikén, az építőiparban is. Az átállás nem volt teljesen zökkenőmentes, hiszen a jogszabály értelmezésében voltak és vannak is fennakadások, évközi jogszabály módosításokra is szükség volt.
A fordított adózás kiterjesztése a mezőgazdasági termékekre érthető, és kedvező hatású, hiszen az adóhatóság az utóbbi időben sorra leplezett le áfa-visszaélésekre alakult társaságokat. (Orbán Viktor ezért is nyilatkozta, hogy csalódott a magyar vállalkozásokban.) Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a gazdaságban számos további „fertőzött" terület van, ami az egyedi kezdeményezések mellett az áfa rendszer mélyebb átgondolását indokolja- emelte ki Hegedüs Sándor az RSM DTM Zrt. adópartnere. Ennek során hasznos és hatékony lenne további tagállamokkal történő egyeztetést követően egy egységes javaslatcsomaggal előállni. Fontos kiemelni, hogy a bármelyik eljárást is választja a kormányzat, az új szabályozás gyakorlatba átültetése több évet fog igénybe venni.
A kettős rendszer (fordított és egyenes adózás) fenntartásának egyébként éppen az a legnagyobb hátulütője, hogy a határterületeken eltérő értelmezés alakulhat ki nemcsak az ellenőrzés és a vállalkozások között, hanem a vállalkozás és vállalkozás között is. Sajnos volt rá példa, hogy az adóhatóság részéről is folyamatában többször változtatta meg álláspontját ugyanazon tényállás tekintetében. Ez egyrészt kiszolgáltatottságot jelentett a vállalkozások számára a hatóságokkal szemben, másrészt többször előfordult, hogy az álláspont változása miatt az egyik vállalkozó a másik vállalkozón nem tudta behajtani az adóhatóság legutolsó véleménye szerint korábban a másik vállalkozásnak megfizetett, de mégsem járó adót.
