Rendszeres megtakarítók: többen vannak, de még így is kevesen

A megtakarítások vizsgálatakor egyszerre látszik a javulás és a sérülékenység. A rendszeresen félretevők aránya hazánkban 2026-ban 37 százalékra nőtt, ami az elmúlt öt év legmagasabb magyar értéke. Nemzetközi összevetésben ugyanakkor ez továbbra is alacsony: Csehországban és Észtországban a válaszadók 48-48, Lengyelországban és Litvániában pedig 53-53 százaléka takarít meg a hónapok többségében. A hazai eredmény a román 35 és a lett 36 százalékos mutatókhoz áll közel.

Magyarországon csupán a válaszadók 14 százaléka képes előre meghatározott, fix összeget rendszeresen félretenni. A megkérdezettek 28 százaléka az elmúlt egy évben egyáltalán nem tudott megtakarítani. Ez az arány lényegesen magasabb a cseh 18, a lengyel 17 és a litván 19 százaléknál, de kedvezőbb a román 31 százalékos értéknél.

A magyar férfiak 42 százaléka, a nőknek viszont csak 33 százaléka takarít meg rendszeresen. Fix összeget a férfiak 17, míg a nők 11 százaléka tesz félre állandó gyakorlatként, miközben az alkalomszerű megtakarítás a nők körében gyakoribb (esetükben 29, a férfiaknál pedig 25 százalék). A megtakarítani egyáltalán nem tudók aránya ugyanakkor mindkét nemnél azonos, 28 százalék.

Elindult a visszakapaszkodás, de mélyről jövünk

A pénzügyi tartalékok ugyancsak erősen megosztott képet mutatnak. A magyarok 24 százalékának semmilyen vésztartaléka nincs, további 18 százaléknak pedig három hónapnál rövidebb időre lenne elegendő a félretett pénze. A tartalék nélkül élők aránya tekintetében a vizsgált közép- és kelet-európai országok közül csak Lettország közelíti meg ezt a szintet, 22 százalékkal, Romániában 20, Észtországban 18, Csehországban 13, Lengyelországban és Litvániában pedig 14-14 százalék az arány.