A pénzügyi intézménytől kölcsönt felvevők magyarországi, 14,5 százalékos aránya a cseh és a litván eredményekhez hasonló (13,8 és 13,9 százalék), ugyanakkor elmarad a lengyel és a román értékektől (26,1 és 26,8 százalék). Ez – kiegészítve az átlagos hitelösszeg darabszámának dinamikusabb növekedésével, amely az MNB-statisztikákból látható – arra utalhat, hogy a magyar hitelpiaci növekedés egy szűkebb, de aktívabb és nagyobb összegeket felvevő ügyfélkörre koncentrálódik, miközben a lakosság többsége továbbra is távol marad a formális és informális kölcsönforrásoktól.

A magyar adatok összességében nem egyenletes pénzügyi javulást, hanem erős társadalmi megosztottságot jeleznek. A nemzetközi összevetésben Magyarországon különösen magas a hónap végére minden pénzüket felélők és a tartalék nélkül élők aránya, miközben a rendszeres megtakarításban és a hosszabb távú pénzügyi biztonságban is elmaradunk a csehektől, a lengyelektől és a litvánoktól.