A legalább fél évre elegendő védőhálóval rendelkező magyarok aránya a 2024-es 32 százalékos mélypontról 2025-re 35,3, 2026-ra pedig 35,7 százalékra emelkedett. A javulás ellenére a mutató még nem érte el a 2022-es 38 százalékos szintet. A magyar adat jobb a lett 30 százalékos eredménynél, és nagyjából azonos az észt 34, illetve a román 35 százalékos mutatóval, de jelentősen elmarad a lengyel 40, a litván 42 és különösen a cseh 52 százaléktól. A nemek közötti különbség itt még nagyobb: a magyar férfiak 46 százaléka, a nőknek viszont csak 26 százaléka rendelkezik legalább hathavi tartalékkal.

Kevesen, többet

A kölcsönfelvételnél szintén kettős folyamat rajzolódik ki. Miközben a jegybanki statisztikák szerint a banki hitelkihelyezések összege és a szerződések száma is erőteljesen emelkedik – 2026. I. félévében a lakáshitel-szerződések darabszáma 40, értéke 94 százalékkal emelkedett, a személyi kölcsönöknél 16 és 34 százalék volt a bővülés –, a Financial Wellbeing kutatás 2026-os adatai szerint 50-ről 64 százalékra nőtt azok aránya, akik az előző egy évben semmilyen formában nem kértek kölcsönt. A magyarok ebben a tekintetben a vizsgált országok legóvatosabbjai közé tartoznak: Csehországban a válaszadók 65, Észtországban 68 százaléka nem élt a kölcsön lehetőségével a vizsgált 12 hónapos időtartamban, Lengyelországban és Litvániában viszont csak 57–57, Romániában pedig 43 százalék.