Fokozott betanítás és mentorálás: Az újonnan érkező vagy helyettesítő munkavállalók számára nem elegendő az általános, első napos munkavédelmi oktatás. A rutinos kollégák távollétében dedikált mentorokat kell kijelölni melléjük, akik a kezdetiidőszakban folyamatos szakmai és munkabiztonsági felügyeletet biztosítanak.

Szigorú hőmérséklet-kontroll és pihenőidő: Hiánytalanul be kell tartani a 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet munkahelyi klímára és védőital juttatására vonatkozó szabályait. A hőségriadók alatt a rendszeres, hűvös helyen eltöltött pihenőidő és a korlátlanul elérhető, megfelelő hőmérsékletű ivóvíz nem kényelmi kérdés, hanem törvényi kötelezettség.

Munkafolyamatok átszervezése: A HR és a termelésvezetés közös feladata, hogy a fizikailag leginkább megterhelő, vagy legnagyobb precizitást igénylő feladatokat a kora reggeli, hűvösebb órákra időzítsék, amikor a koncentrációs képesség még nem csökkent jelentősen.

A túlórák és a fáradtság tudatos menedzselése: A helyettesítések tervezésekor a vezetőségnek monitoroznia kell a dolgozók terhelését. A túlórák száma nem haladhatja meg a biztonságos mértéket, és garantálni kell a két műszak közötti megfelelő regenerációs időt a fáradtságból adódó hibák elkerülése érdekében.

A WHC szakértői hangsúlyozzák, hogy a nyári szezon megnövekedett kockázatai teljes mértékben nem kiiktathatóak, viszont tudatos HR- és vezetői tervezéssel hatékonyan csökkenthetők. A megelőzésbe fektetett energia – legyen szó a megfelelő helyettesítési stratégia kialakításáról, az extra mentorálásról vagy a munkakörülmények hőséghez igazításáról – többszörösen megtérül. A biztonságos munkakörnyezet proaktív fenntartása ugyanis nemcsak a balesetek elkerülését és a jogszabályi megfelelést garantálja, hanem a dolgozói elégedettség, a töretlen termelékenység és a stabil munkáltatói márka megőrzésének is az egyik legfontosabb záloga a leginkább embert próbáló hónapokban.