Más eltérések is mutatkoznak a munkáltatók és a munkavállalók vélekedése között. A munkaadók úgy vélik, hogy az alkalmazottak kevésbé elkötelezettek munkahelyük iránt a hibrid környezetben, elsősorban azért, mert így dolgozva könnyebb más állást keresni. Az alkalmazottak viszont a menedzsmenttel és a vezetéssel való megfelelő kapcsolattartás hiányát említik a csekélyebb elkötelezettség legfőbb okaként. További eltérés, hogy míg a dolgozók a „kevesebb értelmetlen meetinget” említik szignifikánsan többen az ideális hibrid munkakörnyezet fő feltételeként, addig a munkaadók a „proaktív, spontán ötletelést” tartanák fontosabbnak.

Öt ajánlás a munkáltatóknak

A kutatás rámutat azokra a kulcsfontosságú lépésekre, amelyeket a munkáltatók megtehetnek egy ideális hibrid munkakörnyezet kialakítása érdekében.

1. Használják a hibrid munkavégzésben rejlő rugalmasságot motivációs eszközként: az alkalmazottak 87 százaléka nagyon vagy valamelyest hatékonynak tartja a hibrid modelleket, 67 százalékuk pedig a munka és magánélet közötti egyensúlyt javító rugalmasságot tartja a teljesítményét befolyásoló legfontosabb tényezőnek.
2. Aknázzák ki a technológiában rejlő előnyöket: az elkötelezett alkalmazottak 62 százalék-a rendkívül motiválónak tartja a megfelelő informatikai környezetet. A munkaadóknak érdemes figyelembe kell venniük a generációs különbségeket is a technológiai preferenciákban. A millenniumi nemzedék tagjai például (a 26-45 évesek) sokkal nagyobb értéket látnak a chatbotokban, a viselhető eszközökben és a virtuális táblákban, mint a Z generációs kollégák (25 évnél fiatalabbak). Más megoldások, például az automatizálási eszközök, minden korcsoportban általánosan népszerűek.
3. Biztosítsanak zökkenőmentes informatikai támogatást az állásidő minimalizálása érdekében: az alkalmazottak 49 százalék-a heti egy-öt órát veszteget el az IT-problémák kezelésével. Noha fontos számukra az adatvédelem, 92 százalékuk hajlandó megosztani eszközeik és alkalmazásaik teljesítményadatait a gyorsabb és hatékonyabb támogatás érdekében. Fontos azonban megjegyezni, hogy nem akarnak bossware-t, vagyis alkalmazottfigyelő szoftvert. Ezeket a programokat a munkáltatók arra használják, hogy nyomon kövessék és figyelemmel kísérjék a dolgozók tevékenységét munkaidőben a termelékenység biztosítása érdekében – például a billentyűleütések, az egérmozgások, az e-mailek, a csevegőüzenetek, a böngészési előzmények és a képernyőképek nyomon követésével.
4. Olyan IT-biztonsági kereteket hozzanak létre, amely nem akadályozza az együttműködést és a termelékenységet: az alkalmazottak 33 százaléka számol be arról, hogy a munkájukat, szabadságukat túlzottan korlátozó IT-biztonsági szabályok és eljárások negatívan befolyásolják a munkájukat. A munkaadóknak alkalmazkodniuk kell a hibrid munkavállalók igényeihez, miközben a termelékenység akadályozása nélkül kezelik a kibertámadások kockázatait.
5. Fektessenek be a munkavállalói élményt (employee, experience, EX) javító programokba, például jutalmazási szisztémák kidolgozásába vagy közösségi alkalmak biztosítására, hogy növeljék a dolgozók elkötelezettségét. Minél régebb óta foglalkozik tudatosan egy vállalat a munkavállalói élménnyel, annál nagyobb a hatása. A már jó ideje futó, érettebb programok esetében a munkáltatók 74 százalék-a számolt be dolgozói fokozódó elkötelezettségről, míg a kevésbé bejáratott és új programok esetében 59 százalékos, illetve 24 százalékos növekedésről számoltak be.

"Kutatásunk rávilágít, hogy mennyire fontos lehet a jól optimalizált hibrid munkakörnyezet és arra is, hogy mennyire meghatározó mindebben a technológia” – mondta el Weston Morris, a Unisys Digital Workplace Solutions stratégiai igazgatója.