Ebben meghatározó volt, hogy több lépésben orvosi és szakdolgozói béremelés ment végbe, mely önmagában jelentős kiadásnövelő tétel volt, illetve a COVID-járvány miatt számottevő pótlólagos beruházási és működtetési szükséglet jelentkezett. Ezt jelzi az is, hogy a költségvetés egészségügyi kiadásai 2010 és 2019 között reál értelemben mindössze 23 százalékkal bővültek (az EU támogatások ellenére), mely mutató 2021-re 63 százalékra emelkedett.

Ugyanakkor a jelenlegi ellátórendszer és finanszírozási rendszer mellett folyamatosan újratermelődik a kórházi adósság, ezért hosszú távon nem biztosított a fenntarthatóság. Mivel a dolgozók bérét minden hónapban fizetni kell, ezért általában a beszállítók, a szolgáltatók követelései sorolódnak hátra vagy a szolgáltatások igénybevételének gyakorisága csökken. Mindez egyebek mellett negatív következményekkel jár a takarítási/fertőtlenítési szolgáltatások minőségére is, mely kihat a kórházi fertőzések terjedésére.

Az NNSR rendszer adatai és a NEAK éves betegforgalmi jelentései alapján, ha 10 ezer kibocsátott betegre, vagy 100 ezer ápolási napra vetítjük a kórházi fertőzések gyakoriságát, akkor drasztikus növekedés valósult meg 2015 és 2022 között. Az egészségügyi ellátással összefüggő, bejelentendő fertőzések közé tartozó clostridium difficile által okozott fertőzések 10 ezer kibocsátott betegre 73 százalékkal, a multirezisztens kórokozó (MRK) által okozott fertőzések 96 százalékkal, míg a véráramfertőzések 62 százalékkal nőttek. Ugyanezt 100 ezer ápolási napra vetítve a növekedések rendre 89 százalékot, 113 százalékot, illetve 84 százalékot mutatnak.