A G20-csoport pénzügyminisztereinek és jegybanki vezetőinek hétvégi rijádi tanácskozásához időzített blogbejegyzésében Krisztalina Georgieva rámutatott, hogy a gyorsan terjedő új koronavírus mellett az Egyesült Államok és a Kína közötti kereskedelmi feszültségek fellángolása és a klímaváltozással összefüggő természeti csapások jelentik a legnagyobb veszélyt a világgazdaságra.

Az IMF elemzői januárban a világgazdasági kilátások című kiadvány frissítésében enyhén rontották a a világgazdaság növekedésére vonatkozó előrejelzésüket, de a tavalyi évhez képest fellendülésre számítanak idén és jövőre. Az érvényes prognózis szerint a tavalyi 2,9 százalék után 2020-ban 3,3 százalékkal, 2021-ben pedig 3,4 százalékkal bővülhet a hazai össztermék (GDP) globális viszonylatban.

A fellendülés azonban valószínűleg nem lesz jelentős, és a kockázatok lefelé mutatnak. A fellendülést megszakíthatja a kockázatok felerősödése, például a kereskedelmi viták újbóli kiéleződése vagy a Kínában járványt okozó új koronavírus további terjedése - figyelmeztetett az IMF, hozzátéve, hogy Kínában már visszavetette a gazdasági növekedést a járvány, és valószínűleg más országokra is negatív hatást gyakorol, például a turizmusban és az ellátási láncokban keletkező zavarok vagy a magasabb nyersanyagárak révén.

Sok kockázatot lát

Rövid távon ugyancsak jelentős kockázatot jelenthetnek a világgazdaságra a kibertámadások, a Közel-Keleten kialakult geopolitikai feszültségek kiéleződése, valamint az amerikai-kínai kereskedelmi tárgyalások kudarca. A klímaváltozással kapcsolatos természeti csapások, a protekcionizmus növekedése, valamint az egyenlőtlenségek miatti társadalmi és politikai nyugtalanságok további veszélyeket rejtenek magukban.

Randal Quarles, a Pénzügyi Stabilitási Tanács (FSB) elnöke a G20-csoport pénzügyminisztereinek és jegybankárainak küldött, ugyancsak szerdán ismertetett levelében arra figyelmeztetett, hogy a globális pénzügyi szabályozási hatóságok lemaradhatnak a digitális fizetési ágazat gyors innovációja mögött, és fel kell gyorsítaniuk a munkát a kriptodevizákra vonatkozó szabályok megalkotásában. A lehetséges megoldásokat áprilisban hozzák nyilvánosságra megvitatás céljából.

Quarles, aki tagja az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve kormányzótanácsának is, egyúttal jelezte, hogy prioritásként kell kezelni a londoni bankközi kamatláb (Libor) rendezett kivezetését és felváltását egy biztonságosabb, a jegybankok által meghatározott kamatlábra. A Libort 2021 végén vezetik ki, ami azonban hatalmas feladat, mivel alkalmazásával globálisan 400 ezer milliárd dollár értékű termék és ügylet kamatát, illetve árfolyamát határozzák meg. Quarles leszögezte, nem érdemes arra spekulálni, hogy végül mégsem vezetik ki a Libort, ez megtörténik, a kérdés csak az, hogy mikor.