A Jelentés az átalakulásról (Transition Report 2008) című, az EBRD tevékenységi területéhez tartozó 28 kelet-európai és közép-ázsiai ország éves haladását felmérő, 224 oldalas elemzésből kitűnik, hogy az egyes átalakulási kategóriákra adott osztályzati listán Magyarország továbbra is osztályelső.
A piaci átalakulásban elért haladásra még 1994-ben kidolgozott, 1-től 4 pluszig terjedő EBRD-osztályzati csoportban az átlagos magyar osztályzat 3,96, amellyel Magyarország a teljes mezőnyt vezeti. (Az osztályzati skála mínusz és plusz megjelölései 0,33 ponttal csökkentik, illetve növelik az egyes kategóriák pontszámait).
Kitűnő osztályzatok
A négy nagy vizsgált területen - a vállalati szférán, a piaci-kereskedelmi rendszeren, a pénzügyi szektoron és az infrastruktúrán - belüli kilenc alkategória közül (nagyvállalati privatizáció, kisvállalati privatizáció, vállalati átalakítás, árliberalizáció, kereskedelmi és árfolyamrendszer, versenypolitika, bankreform és kamatliberalizáció, értékpapír-piacok és nem banki pénzügyi intézmények, infrastrukturális reform) Magyarország nyolcra a 4 mínusztól 4 pluszig terjedő legjobb osztályzati sávot kapta, és csak a versenypolitikára kapott 3 pluszt.
Az infrastrukturális átalakulás kategóriájában az EBRD 28 kedvezményezett országa közül csak Magyarországnak van négyese - 4 mínusszal -, a többi térségi ország e besorolása 1 és 3 plusz között változik. Magyarország három kategóriára - kisvállalati privatizáció, árliberalizáció, kereskedelmi és árfolyamrendszer - 4 pluszt kapott.
Az EBRD által az osztályzatokhoz fűzött metodikai magyarázat szerint a 4 plusz besorolás az iparosodott piacgazdaságok fejlettségi színvonalát jelenti.
Bizonytalan jövő
Az idei jelentés szerint az átalakuló térség egésze az elmúlt évek élénk növekedése és reformeredményei után most bizonytalanabb jövő elé néz, mint az 1998-as oroszországi pénzügyi válság óta bármikor. A globális pénzügyi rendszer "példátlanul viharos" időszaka nyomán a világ legfejlettebb gazdaságai - az Egyesült Államok, az euróövezet, Nagy-Britannia és Japán - gazdasági teljesítménye stagnálni fog, vagy visszaesik az idén és jövőre. Ennek következtében az EBRD-térség növekedési üteme is várhatóan meredeken zuhanni fog 2009-ben: a bank előrejelzése szerint a 28 ország növekedési átlaga a tavaly mért 7,5 százalék után az idén még 6,3 százalék lesz, jövőre azonban már nem fogja meghaladni a 3 százalékot.
Az átlagon belül a közép-európai és balti térségre a londoni bank a tavalyi 6,3 százalékról 4,3 százalékra lassuló idei, és mindössze 2,2 százalékos jövő évi növekedéssel számol; Magyarországon az EBRD 0,5 százalékos GDP-növekedést jósol 2009-re.
A jelentés megjegyzi ugyanakkor, hogy fennáll a kockázata az ennél is lassabb térségi növekedésnek, különösen a külső finanszírozás hirtelen elapadása esetén. Az EBRD szerint azokban a kedvezményezett országokban, ahol jelentős a bankrendszerek többségi külföldi tulajdonlása, az anyabankok eddig támogatták helyi érdekeltségeiket, ez a támogatás azonban - legalábbis rövid távon - több okból is meredeken csökkenhet. Jóllehet a térségben aktív nyugati bankok viszonylag csekély leírásokat és veszteségeket szenvedtek el a hitelválság következtében, a válság járványos jellege miatt azonban még mindig lehetséges további nem teljesítő eszközök előkerülése. A korábbi pénzügyi válságok tapasztalata az, hogy ha az anyabankok jelentős veszteségeket szenvednek, az általában érdekeltségeik finanszírozásának csökkenését eredményezi, áll az EBRD idei jelentésében.
