Bár hazánkban hagyományosan nagy népszerűségnek örvend a szőlőtermesztés, a legnagyobb területen továbbra is borszőlő termesztésével foglalkoznak a gazdálkodók. Ennek fő oka, hogy hazánk a szőlőtermesztés északi határán terül el. A folyamatosan változó klimatikus viszonyok miatt azonban egyre nagyobb teret hódíthat az étkezési célra szánt csemegeszőlő-termesztés.

Hazánkban jelenleg mintegy 370 hektáron termesztenek csemegeszőlőt, a három legjelentősebb termőkörzet Bács-Kiskun vármegye, Heves vármegye és Tolna vármegye. Ugyanakkor a kettős hasznosítású, borszőlőként besorolt, de friss fogyasztásra is valamelyest használható fajtákból is nagyobb mennyiség kerül étkezési célra. Így az étkezési célra szolgáló szőlőterület évente mintegy 900-1 000 hektárt tesz ki. De ez klasszikusan csak kényszerhelyzet, mert az étkezésre szánt csemegeszőlőt, az erre a célra nemesített fajtákból származó ültetvényekből kellene biztosítani. Az évente megtermelt mennyiség tíz évvel ezelőtt még meghaladta a 10 ezer tonnát, az utóbbi években azonban jellemzően 5-10 ezer tonna közé állt be. A hazai fogyasztás 20-25 ezer tonna, így évente 10-12 ezer tonna importra szorulunk, tehát van mit kiváltani hazai terméssel.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) szerint ugyanakkor ez a terület a jövőben emelkedhet. Mindezt a támogatási lehetőségek, a csemegeszőlő esetében is elérhető kertészeti ültetvénytelepítési pályázatok is ösztönözhetik.