hirdetés

Nagy infláció idején mit érdemes csinálni pénzünkkel?

Ha a jegybankoknak sikerül jól lavírozni és elkerülni egy mély recessziót, akkor a jelenlegi tőzsdei árak már jó beszállási pontot jelenthetnek, de az emelkedett kockázatok miatt csak fokozatosan, több részletben érdemes befektetni a részvénypiacba – véli Varga Zalán, az Erste Alapkezelő értékesítési és termékfejlesztési igazgatója, akit a világgazdaság legégetőbb kérdéseiről és a befektetési lehetőségekről kérdeztük.
hirdetés

A történelmi tapasztalat azt mutatja a világ gazdaságaiban, hogy egy inflációs szakasz után általában recesszió következik. Ennek mi az oka?

Az egyik leggyakoribb ok, hogy a magasabb ütemű infláció megjelenése esetén a jegybankok megpróbálják a keresleti oldalt hűteni. Ennek eszköze pedig az alapkamat emelése. A folyamatos kamatnövekedés következtében kevesebb lesz a vállalati beruházás, kevesebb lakás- és fogyasztásihitelt vesznek fel az emberek. A jelzáloghitelek törlesztőrészlete egyre magasabb lesz és a személyi hitelek kamatterhei is nőnek, így visszaesik a fogyasztás. Aztán eljön az a pillanat, amikor annyira lelassul a gazdaság, hogy az recesszióba csap át. Az Egyesült Államokban 5 százalék feletti inflációs környezetben ez volt a tipikus forgatókönyv.

Varga Zalán (Fotó: Erste)

Aztán van a másik típusú történelmi helyzet, amikor egy ársokk taszítja recesszióba a gazdaságot, például egy nagy mértékű olajár emelkedés. Ilyenkor az emberek pénzét elviszi a benzin és kevesebb marad fogyasztásra. A kereslet visszaesik és megjelenik a recesszió. Persze vannak más történelmi tapasztalatok, például amikor a cégek és fogyasztók elbizonytalanodnak a gazdasági kilátásokat illetően, és emiatt visszafogják beruházásaikat, illetve a kiadásokat, és így zuhan recesszióba a gazdaság. Az utóbbi időszakban egyre több elemzőház számol azzal, hogy 1-2 éven belül recesszióba esik a világgazdaság, de a fő forgatókönyv még a puha földetérés.

Miért félünk ennyire a recessziótól?

A recesszió a gazdasági aktivitás jelentős és széleskörű visszaesését jelenti. A gazdaság zsugorodása, a vállalati csődök és a növekvő munkanélküliség súlyosan érintheti a családokat. Csökkenteniük kell a megszokott életszínvonalukon, hiteleiket nem tudják törleszteni, gyermekeik taníttatását nem tudják finanszírozni, vagy akár súlyos megélhetési problémákkal kell szembe nézniük. A modern világban az emberek pedig úgy élnek, hogy folyamatos bevétellel számolnak, sőt annak folyamatos növekedésével. Ezt a recesszió megtöri.

Ez akár tragédiákat okoz.

Egyéni szinten tragédiákhoz vezethet, gazdasági szinten pedig túl sokáig tarthat a felépülés a recesszió után, a munkanélküliségi ráta képes úgymond magas szinten beragadni. A 2008-as recessziót követően például az Egyesült Államok jegybankjának elnöke sokáig azt hangsúlyozta, , hogy nagyon sok tehetséges ember ül otthon, vagyis a gazdaság potenciális teljesítőképessége alatt működik. Ha pedig lassan jutnak vissza a munkaerőpiacra, akkor szakmai tudásuk elavul. Egy mély recessziónak tehát hosszútávon is nagyon súlyosak a következményei.

A jegybankok szerepe tehát egy ilyen magas inflációs helyzetben felértékelődik? Például a Magyar Nemzeti Banké?

A jegybankok megpróbálnak úgy szigorítani, hogy megfékezzék az inflációt, de ne taszítsák recesszióba a gazdaságot. A magyar jegybanknak is kell nyilván lavíroznia, de fontos a költségvetési politika is, és egy kis nyitott ország esetén, mint Magyarország, a nemzetközi környezet hatásai döntőek lehetnek. Például most a hazai inflációt jelentős mértékben külső ársokkok határozzák meg, vagy ha Európa vagy az Egyesült Államok recesszióba esik, akkor mi sem kerülhetjük el.

Akkor egy olyan hajón ülünk, amelyik ki van szolgáltatva a világ viharainak.

Most ez különösen igaz. Az alapanyagárak az egekben, az ellátási láncok akadoznak, recessziós veszély közeleg Amerikában, Kínát a zéró-Covid politika lassítja, nagy a bizonytalanság Európában is,  a közelünkben pedig háború folyik.

A recessziónál csak egy erősebb szitokszó van a gazdaságban, a stagfláció, amikor az infláció recesszióval társul. Erre van esély?

Nem ez a fő szcenárió most a világban. Úgy látjuk, az infláció csökkeni fog, a kérdés csak az, hogy ez mennyiben károsítja a gazdasági növekedést. Stagflációs hatás azért most is van, hiszen a jelenlegi helyzet az, hogy nagyon magas az infláció és már lassul a világgazdaság növekedési üteme.

Milyen forgatókönyv megvalósulása lenne optimális a vállalatok szempontjából?

Az orosz-ukrán háború lezárása jelentősen csökkentené a gazdasági és geopolitikai kockázatokat. Ezenkívül fontos lenne úgy mérsékelni az inflációt a világban, hogy a gazdaságok lassulása ne csapjon át recesszióba. Ezt úgy nevezik, hogy soft landing (puha földetérés).  Továbbá a technológiai fejlődés és hatékonyságnövekedés erősíthetné a gazdasági növekedést is, és mérsékelhetné az inflációt egyszerre.

Milyen befektetési lehetőségek adódnak egy ilyen magas inflációs környezetben?

Magas infláció mellett mindenkinek érdemes befektetnie a szabad pénzeszközeit, hiszen az áremelkedés következtében megtakarításai vásárlóértéke folyamatosan csökken. Történelmi tapasztalatok alapján hosszú távon a részvénypiacok teljesítenek a legjobban, természetesen itt a kockázatok is jelentősek. Az utóbbi időben a részvénypiaci árfolyamok sokat estek, a soft landing forgatókönyv megvalósulása esetén már jó beszállási szinteket látunk, de egy mély recesszió még nincs beárazva, és a hozamszintek emelkedése is kedvezőtlen a részvényeknek, különösen a növekedési szektoroknak. A magas kockázati szint miatt több lépésben érdemes beszállni a részvénypiacra, például egy rendszeres megtakarítási program keretében.  Ha valaki azzal számol, hogy magasabb szinten marad az infláció, akkor középtávon jól teljesíthetnek az árupiaci termékek. Ebben az évtizedben például a zöld átalakulás is az irányba mutat, hogy az energiahordozók és alapanyagok ára emelkedni fog. Ezek a befektetési lehetőségek minimum 5-7 éves időtáv esetén jöhetnek szóba. Jó hír az óvatosabb befektetőknek, hogy a kisebb kockázatú, főként pénzpiaci eszközöket tartó alapok hozampotenciálja sokat növekedett a hazai kamatszintek emelkedése okán. A kötvényalapok által kínált hozamszintek pedig középtávon már versenyképesek a várható inflációval.

hirdetés

Véleményvezér

Élelmiszer magánimport indult nyugatról, a sláger az ott jóval olcsóbb sajt

Élelmiszer magánimport indult nyugatról, a sláger az ott jóval olcsóbb sajt

Elsősorban a tartós élelmiszer és a vegyiáru az, amit ma már jóval olcsóbban lehet megvásárolni nyugaton, mint nálunk.
Erősödik a nemzeti valuta és nő a tanárok fizetése a közelben

Erősödik a nemzeti valuta és nő a tanárok fizetése a közelben

Úgy néz ki a csehek pont fordítva csinálnak mindent, mint mi, pedig a szankciós politika őket ugyanúgy érinti, mint minket.
Megfenyegették Hadházy Ákost

Megfenyegették Hadházy Ákost

A falusi szálláshely pályázatból kastélyt építő fideszes polgármester megfenyegette Hadházy Ákos független országgyűlési képviselőt.
Hogyan soroznak az ukránok?

Hogyan soroznak az ukránok?

A rém és álhírek minden háborúnak természetes velejárói. Ezek között kiigazodni viszont fontos egy végzetes konfliktus idején.
Korrupció elleni front indult Ukrajnában

Korrupció elleni front indult Ukrajnában

Szomorú, de a nagy számok azt mutaják, hogy a korrupció nyugatról keletre tartva csak egyre nő. Hogyan lehetne megállítani?
Mi történne ha holnap megszűnnének az ársapkák itthon? Pontos számítás

Mi történne ha holnap megszűnnének az ársapkák itthon? Pontos számítás

Nagy vitatéma, hogy hasznosak-e az ársapkák, vagy nem. A benzin esetében nagy volt a bukta, de kérdés, mi lenne az élelmiszerek esetében.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo