Az OTP Bank elemzői szerint az eredeti 3,2-ről, majd a módosított 3,9-ről a GDP 5,2 százalékra emelt új, 2023. évi és a 2024. évi 2,9 százalékos hiánycél eléréséhez további egyenlegjavító intézkedésekre lehet szükség.
Bizonytalan uniós pénzek és monetáris kondíciók
Továbbra is negatív kockázatot hordoz az uniós támogatások bizonytalan jövője: amennyiben az EU-s pénzek a közeljövőben nem érkeznének meg, az szintén kiigazítást tesz szükségessé a 2024-es hiánycél eléréséhez.
Jó hír ugyanakkor, hogy a dezinfláció felgyorsult és a termékek széles körére terjed ki, az elmúlt hónapok havi átárazása lényegében az inflációs célhoz nagyon közeli árdinamikát vetít előre. Az elemzők várakozásai szerint az infláció novemberre 10 százalék alá mehet vissza, decemberre pedig 7 százalék körüli szintre eshet, hogy 2024 negyedik negyedévére közelítse meg a 4 százalékos év per éves értéket.
Ami a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatpolitikáját illeti: miközben a rendkívül magas előretekintő reálkamat agresszív kamatcsökkentést tenne szükségessé, a forintpiac helyzete és a forint hazai hitelességének romlása sokkal inkább a fokozatosságot helyezné előtérbe.
„Arra számítunk, hogy az MNB annyit fog vágni, amennyit a forint gyengítése nélkül megtehet” – vélte Tardos Gergely, az OTP Elemzési Központ vezetője, aki szerint jövő márciusra 8,5 százalékra, decemberre 6-7 százalékra csökkenhet a kamat.
