A Szociális és Munkaügyi Minisztérium összegyűjtötte a vonatkozó szabályokat:
1. Ha a munkavállaló a sztrájk miatt nem tud munkahelyén megjelenni, ez elháríthatatlan oknak minősül, mentesül a munkavégzési kötelezettség alól és a távollétet igazolt távollétnek kell tekinteni (Mt. 107.paragrafus g) pont). Minden esetben egyedileg mérlegelendő, hogy a sztrájk ténylegesen akadályozta-e a munkavállalót, hogy megjelenjen a munkahelyén (ha például a munkáltató telephelye egyébként a munkavállaló lakóhelyéről nem túl hosszú idő alatt gyalog is elérhető, ez az ok nem áll fenn).
2. Nincs akadálya, hogy a munkáltató és a munkavállaló megállapodjon, hogy a távollét idejét a munkavállaló később ledolgozza.
3. Nincs akadálya, hogy a sztrájk napjára a munkáltató szabadságot adjon ki, illetve a munkavállaló szabadságot vegyen ki. A törvény szerint, ha a munkavállalót érintő olyan körülmény merül fel, amely miatt a munkavégzési kötelezettség teljesítése számára személyi, illetőleg családi körülményeire tekintettel aránytalan vagy jelentős sérelemmel járna, erről haladéktalanul értesítenie kell a munkáltatót, és legfeljebb 3 munkanapot - együtt vagy külön - a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban, a 15 napos előzetes bejelentési határidőre vonatkozó szabály mellőzésével kell kiadni. A munkavállaló a munkáltató felszólítása esetén a körülmény fennállását a munkába állásakor haladéktalanul igazolni köteles (Mt. 134. paragrafus).
4. A sztrájk miatti távollét idejére - mivel munkavégzés nem történik - munkabér a törvény alapján kötelezően nem jár. A munkáltató azonban mérlegelés alapján fizethet személyi alapbért erre az időre, ebben az esetben azonban minden munkavállalója számára azonosan kell döntenie erről, az egyenlő bánásmód alapján.
(A sztrájkok miatt kialakult dugók, a városban egyre nagyobb mértéket öltő szmog - ezek mind kedveznek a "zöld" lakóparkok iránti kereslet növekedésének.)
