A tagokkal szemben az új szabályok a korábbi rendszernél jóval magasabb elvárásokat támasztanak; a jogvégzett tagok kötelesek lesznek szakmai képzéseken és továbbképzéseken részt venni, illetve alapvizsgát tenni. A magas szakmai felkészültséget az is indokolja, hogy főszabály szerint a testületi tagok egyedül járnak majd el, szemben a mostani rendszerrel, ahol akár háromfős tanáccsal is találkozhatunk.

Az eljárás alapvetően az online térben fog történni, azonban a fogyasztó kérhet személyes meghallgatást is. Mivel a cégek amúgy is kötelesek az elektronikus kapcsolattartásra, így ők nem kérhetnek majd önállóan személyes meghallgatást; az online meghallgatáson online kell részt venniük, a személyes meghallgatáson pedig részt vehetnek választásuk szerint online vagy személyesen.

A cégekre vonatkozó új szabályok, a kötelezés kiterjesztése

A békéltető testületi eljárások vonatkozásában 2024. január 1-jétől a mikro-, kis- és középvállalkozások már nem minősülnek majd fogyasztónak, így ezek a cégek fogyasztóként nem indíthatnak békéltetést, azonban közvetítői eljárást, választottbírósági eljárást és gazdasági mediációt igen. Ha azonban ezek a cégek fogyasztókkal állnak üzleti kapcsolatban, akkor a másik – tehát a céges – oldalon lehetnek még alanyai békéltető eljárásnak.

Amire a cégeknek leginkább figyelniük kell majd, az az, hogy az eljárásban őket terhelő együttműködési és tájékoztatási kötelezettségnek eleget tegyenek. Ha ezeket a cég megszegi, mert például nem vesz részt a meghallgatáson, vagy nem nyújt visszajelzést a testületnek a testület határozatában vagy ajánlásában foglaltakkal kapcsolatban, akkor a békéltető testület értesíti erről az illetékes fogyasztóvédelmi hatóságot. A cég békéltetési eljárás során fennálló együttműködési vagy tájékoztatási kötelezettségének megszegése kötelező bírságkiszabást von maga után a fogyasztóvédelmi hatósági eljárásban. A bírság összege függ a cég árbevételétől, az általa nyújtott szolgáltatástól és a méretétől, valamint a jogsértés súlyától. A békéltető testületeknek továbbra is lehetőségük lesz közzétenni a nem együttműködő vállalkozások listáját. Erre a "fekete listára" azok a cégek kerülnek fel, amelyek egyáltalán nem működnek együtt az eljárás során, azaz felszólítás ellenére sem tesznek érdemi nyilatkozatot, nem jelennek meg a meghallgatáson, így megakadályozzák az egyezség létrehozását.