Sok vállalatvezető nem szívesen határozza el magát a könyvelőváltás mellett, elsősorban a régi személyes kapcsolatokra, a megszokásra és a bizalmas adatok átadásától való félelemre hivatkozva. Vagyis az érzelmi faktor gyakran felülírja a racionalitást. Pedig a szakértői tapasztalatok szerint amikor a pénzügyi működés észrevétlenül megszokásalapúvá válik, akkor az adatok pontossága romlik, a riportok már nem a vezetői döntésekhez igazodnak, és a könyvelés egyre inkább követi, nem pedig támogatja az üzletmenetet.

„Sok esetben azt látjuk, hogy a vállalat egyszerűen kinövi a korábbi pénzügyi működését. A megszokások átveszik az irányítást a tudatos kontroll felett, a könyvelési struktúra nem követi le a változást” – mutatott rá az ICT Európa Finance Zrt. szakmai igazgatója, partnere. „Egy bizonyos cégméret felett a megszokásalapú könyvelés már nem biztonság, hanem kockázat. Ilyenkor a váltás már elengedhetetlen” – tette hozzá Szabó Csaba.

A szakértő felhívta a figyelmet arra is, hogy a modern adózási környezetben – ahol a NAV rendszerei valós időben látnak rá a számlázásra – a könyvelés már nem csupán a múlt dokumentálása.

„A technológiai szakadék az egyik legnagyobb buktató, fontos, hogy a könyvelő használja ki az automatizáció és a NAV-adatkapcsolat előnyeit!” – tette hozzá.

Miért éppen január?

Bár könyvelőt az év bármely szakaszában lehet váltani, a január stratégiai előnyt kínál ebben a folyamatban. Ez az az időszak, amikor a pénzügyi struktúra a nulláról, tiszta logikával építhető fel az egész hátralévő évre.