Támogatási forma jellege:
- A korábbi mobilitási és lakáscélú támogatások közül melyik modellt követné inkább?
Támogatás mértéke:
- Meghatározásra kerül-e összesített maximális keret, és ha igen, akkor a lakás/ingatlan értékének hány százalékáig terjedhet?
Felhasználási célok:
- Csak albérletre, vagy lakásvásárlásra is használható lesz-e?
- Kiterjed-e lakásfelújításra, korszerűsítésre is?
- Lehet-e majd hiteltörlesztésre használni?
Jogosultsági feltételek:
- Albérlet esetén szükséges-e minimális távolság a munkahely és lakóhely között?
- Vonatkozik-e a támogatásra méltányolható lakásméret korlátozás?
Időbeli korlátok:
- Megmarad-e az 5-éves időkeret?
Nagy eséllyel a lakáscélú munkáltatói támogatáshoz hasonló modell bevezetése várható, de egy kombinált támogatás is elképzelhető.
Munkavállalói albérlettámogatás jelenleg is létezik, de csak olyan álláskeresőnek, akiknek a felajánlott munkalehetőség esetében a munkavégzés helye eltér az állandó lakóhelyüktől, vagy a lakhelyétől legalább 60 km-re lévő településen található a munkavégzés helye.
„A lakhatási támogatás kifejezetten értékes juttatási elem lehet azon munkavállalók számára, akiknél ez az igény felmerül. Érdemes megvizsgálni az optimális dokumentáció mértékét is, hiszen a nagymértékű adminisztráció ronthatja a munkáltató juttatási kedvét. Emellett hasznos, ha az adómentesség feltételeihez tartozó felelősség főképp a munkavállalót terheli, így tovább javítható a juttatási hajlandóság, illetve könnyítés lehetne, ha a megvalósítás külön szolgáltató bevonása nélkül is működhetne” – erősítette meg Fata László, a Cafeteria TREND magazin szakértője.