A térségben kiemelkedő turisztikai célpont még Hajós is, melynek különlegességét a bor és a történelmi múlt együtt adja. Itt a háromszáz éve érkezett sváb telepesek a német tradíciókat meghonosítva építették fel a borfalut, ami mára egy több mint ezer pincéből álló turisztikai attrakcióvá vált. Hajós sajátossága továbbá, hogy időnként megjelennek az egykor itt élt svábok leszármazottai vásárlóként is, akik esetében ez a kötődés az elsődleges szempont a keresett ingatlan kiválasztásánál.

Leszámítva Hajós speciális esetét, a szakemberek egyáltalán nem tapasztalják, hogy külföldiek érdeklődnének a borvidéki ingatlanok iránt. A határokon túlról legfeljebb a borfesztiválokra érkeznek érdeklődők. Azokból egyébként igen széles a választék: ma már szinte minden valamire való borvidéki település szervez évente legalább egy ilyen ünnepet, ami ad valami alkalmi jövedelemkiegészítést a helyieknek.

A megélhetés a belföldi vásárlók szempontjából is kulcskérdés. A turizmus ehhez általában nem kínál stabil alapot, s a mezőgazdaság is jellemzően idényjelleggel ad munkát, így – ahogy Piros Szilvia tapasztalja – a potenciális vevők igyekeznek az adott település, különösen a kisebb falvak lehetőségeit a szokásosnál is alaposabban feltérképezni.

Az ingatlanvásárlások célját tekintve is meglehetősen hasonló képet mutatnak az egyes borvidékeink. A vevőket nem érdekli a szőlőművelés vagy a borászkodás, inkább lakhatásra keresik a művelésből kivont ingatlanokat – összegzi a tapasztalatokat Markó Ildikó. Így aztán a keresletet sem a borvidék jellege, hanem leginkább a vevők mindenkori lehetőségei, az általuk elérhető támogatások alakítják – egészíti ki a képet Piros Szilvia. Példaként említi a falusi CSOK-ot, aminek révén több kisebb település valósággal felfrissült a Hajós-Bajai, Csongrádi és Kunsági borvidékeken. Farsang Sándor tapasztalata szerint északon is az általános ingatlanpiaci trendet követi a borvidéki piac.