Közleményben kifogásolták, hogy az epr-díjat és a bevezetés előtt álló drs szolgáltatási díjat tömegalapú díjtételek alapján számítanák, ami üvegre 4,7-5,7-ször több, mint a műanyag palackokra.

A különbség miatt a borászatok egy része várhatóan műanyagra fog váltani, pedig az üveg a leginkább környezetbarát csomagolási forma, ez a legkönnyebben tisztítható és fertőtleníthető, végtelenszer hasznosítható újra ugyanolyan formában - hívták fel a figyelmet.

A műanyag (PET, polietilén-tereftalát) palackokból nem állítható elő újra italcsomagolás, az új hulladékgazdálkodási szabályozás ezt sem veszi kellőképpen figyelembe.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy számos termék nem tölthető műanyagba, pezsgőt például a nagy nyomás miatt biztonsági okokból nagy súlyú, vastag falú üvegpalackba lehet csak. A szabályozásnak elsősorban azt kellene figyelembe vennie, a visszagyűjtött hulladék milyen arányban hasznosítható újra, milyen alapanyagok felhasználását kell ösztönözni vagy korlátozni. Figyelembe kellene venni a hagyományokat is, Európában például a kultúra része a bort üvegpalackba tölteni.

A HNT a költségek emelkedése miatt fogyasztáscsökkenéssel számol, amely veszélyezteti az ágazat versenyképességet, bizonytalanná teszi a termelők jövőjét. Kifejtették továbbá, hogy a bor az élelmiszeripari termékeknél szigorúbb engedélyezési folyamat után kerülhet csak forgalomba az új szabályok alapján. Egy borospalack regisztrációjához például legalább 25 adatot kell megadni, termékenként 12 palackot kell küldeni mintavételre, és minden terméket külön regisztrálni kell akkor is, ha csak a címkéje változik. A forgalomba hozatali eljárás akár 4 hónapig is tarthat, közben a könnyű, gyümölcsös borokat 5-6 napon belül forgalomba kell hozni, ez pedig a regisztráció időigénye mellett ez lehetetlen.