A fentiek miatt a lítium-ion akkuk jobban skálázhatók és olcsóbbak, mint a nikkel-fémhidrid változat, viszont a lítium-ion akkuknak kisebb az energiasűrűsége a nikkel-fémhidrid akkukénál – ez az oka annak, hogy a lítium-ion technológiával elsősorban tömeggyártású termékekben találkozhatunk.
A Kínában gyártott EV-akkumulátorok 70 százaléka lítium-ion típusba tartozik, míg Koreában és Japánban a gyártók hagyományosan nikkel-fémhidrid akkukat állítanak elő, és nem sok minden ösztönzi őket arra, hogy ezen változtassanak.
Kína állami szinten támogatja az elektromosautó-gyártást, Európában és az Egyesült Államokban is beindították az EV-ellátási láncok kialakítását célzó támogatási programokat. Ezzel kapcsolatban felmerül a kérdés, hogy milyen jövő vár a kínai akkumulátorgyártókra a nemzetközi piacon?
Az USA inflációcsökkentési törvénye (IRA) mind a fogyasztókat, mind a gyártókat támogatja. Az akkumulátorgyártás terén ez kilowattóránként 35 dollárt jelent, ami lényegében több, mint a kínai gyártók által a kínai piacon termelt profit összege. Ezért az USA EV-gyártói számára komoly versenyhátrányt jelentene, ha Kínából vagy bárhonnan máshonnan importált akkumulátorokat használnának. Megéri nekik az USA-ba költöztetni a gyártást és ezért akad egyre több példa arra is, hogy koreai akkumulátorgyártók az USA-ban építenek gyártósorokat.
Sikerülhet megtörni Kína dominanciáját az elektromos járművek piacán?
Ez időt ad a világ többi piaci szereplőjének, hogy behozza a lemaradását. Jelenleg Kína élen jár az elektromos járművek elterjedtségében, míg arányuk az USA-ban egyelőre igen alacsony. Ha a többi gyártó időt nyer a termelés felfuttatására, akkor esélyük lesz arra, hogy legalább egyenlő feltételek mellett versenyezzenek Kínával.
