A jövőben a tehetségek többféle, szokatlan háttérrel és karrierrel rendelkezhetnek, vagyis a vállalatoknak nyitottaknak kell lenniük a szokásostól eltérő karrierű emberek alkalmazására. A COVID-hoz hasonló kihívások miatt a munkavállalóknak gyakrabban kell a karrierutak között váltaniuk, így egy egyéves szünet vagy egy az általában elvárttól eltérő iskolai végzettség is egyre gyakoribbá válhat a jelöltek között. A munkaadóknak meg kell tanulniuk a formalitások mögé nézni, felismerni a tehetségeket, és a képességeik és potenciáljuk miatt alkalmazni őket – mondta Kotsis Ádám, a BCG budapesti irodájának szenior HR szakértője.
Vágy a stabilitás iránt
Globálisan és hazánkban is a digitális és az informatikai szektor vezeti a lehetséges következő karrierállomások listáját - valószínűleg az ezen a területeken folyamatosan megnyíló lehetőségek és az általában magas jövedelmek miatt. Az irodai és szervezéssel járó munkákat, mint például a marketinget és az emberi erőforrások területet szintén vonzó karrierlépésnek vélik a válaszadók, annak köszönhetően, hogy ezekre a területekre könnyebbnek tűnik a váltás.
Az átképzési hajlandóságot leginkább az olyan területekre való áttérések vezetik, amelyek egyelőre kevésbé tűnnek kockázatosnak, mint azok az iparágak, amelyekben az emberek ma dolgoznak. Általánosságban elmondható, hogy azok a szektorok, amelyekre az emberek fontolgatják az áttérést, átfedést mutatnak jelenlegi munkájukkal -mondta Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója.
A munkavállalók maguk is fejlesztik a képességeiket. A magyarok 56 százaléka mondta, hogy évente több hetet tölt a munkájához szükséges képességek és készségek elsajátításával, további 38 százalék pedig ha ennyit nem is, de tölt némi időt önképzéssel. A digitális tanuláshoz való hozzáállás a járvány következtében a legutóbbi, 2018-as felmérés óta nagyot változott: az online oktatási intézmények és a mobilalkalmazások használata globálisan és Magyarországon is nagymértékben elterjedt. Ugyanakkor mindkét módszer hátrányban van a munkavégzés során történő gyakorlatszerzéssel és az önálló tanulással szemben, ezek ugyanis ma is a munkahelyi tanulás legnépszerűbb módjai. Érdekes különbség azonban, hogy globálisan a munkavégzés során tanulás a legnépszerűbb, és ezt követi az önálló tanulás, hazánkban viszont pont fordítva: a legtöbben az önállóságra esküsznek, csak ezt követi a munka közbeni tanulás.