A pénzügyi válság kihívásaira, a gazdasági hatások mérséklésére a gondolkodásban, hozzáállásban paradigmaváltásra és a nemzeti gazdaságfejlesztési program elindítására van szükség  - mondta Szili Katalin az MKIK tisztújító küldöttgyűlésén. Szerinte a nemrég megalakított Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács - amelynek az MKIK is tagja - segíthet az új gondolkodásmód kialakításában, abban, hogy a szociális és természeti-környezeti tényezőket se lehessen figyelmen kívül hagyni a gazdasági döntéseknél. Erős nemzetgazdaság biztosíthatja csak az ország ellenállóságát a kedvezőtlen külső hatások ellen, amihez partnerségre, párbeszédre, erős kkv szektorra, valamint erős kamarára van szükség - hangsúlyozta Szili Katalin.

Hosszú távon a Magyarországnak jóváhagyott nagy hitelkeret csak akkor jelent megoldást, ha megindul, illetve folytatódik a szerkezeti átalakítás az oktatás, az egészségügy és a nyugdíjrendszer területén - fejtette ki Parragh László, akit a küldöttgyűlés újabb négy évre az MKIK elnökévé választott. Elengedhetetlennek nevezte a közteherviselés reformját is, amihez szakértelemre és párbeszédre van szükség szerinte, ellenkező esetben ugyanis az ország nem zárkózhat fel az Európai Unió fejlettebb országaihoz.

Tévútnak nevezte a liberalizmus mindenhatóságába vetett hitet és az erre alapozott gazdaságot a nemzeti érdekek tényleges védelme nélkül. Úgy vélte, hogy ez a kamara történetében is tetten érhető és ismét sérelmezte a kötelező kamarai tagság megszüntetését.

A növekedés legkeményebb korlátai közé sorolta a munkaerőköltség és az adóterhelés mellett az árfolyamkockázatot, a beszállítói láncok, illetve a szakképzett munkaerő hiányát és a kormányzati gazdaságfejlesztés gyengeségét. Hangsúlyozta: a kamara továbbra is igényli a munkára rakodó terhek csökkentését.

Emlékeztetett arra, hogy a kamara 1000 milliárdos adóváltoztatási javaslatában is szerepelt 300 milliárd forintos kiadáscsökkentés, amely azóta napirendre is került. Az árfolyamkockázatot illetően elmondta: 252-260 forint körüli euróárfolyam lenne megfelelő a legszélesebb körnek.

Reflektorban a munkahelyek megőrzése

A pénzügyi válság leküzdésére tett intézkedések után a gazdasági válság kezelése, elsődlegesen a munkahelyek megőrzése a legfontosabb kihívás - közölte Simon Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára csütörtökön Egerben. A tárca az országos és regionális sajátosságok figyelembevételével olyan alapok létrehozásáról döntött, amelyek a munkahelyek megtartását, a munkaerőpiacon jelentkező feszültségek kivédését szolgálják. Első lépésben közel 60 milliárd forintot különítettek el erre - tette hozzá.

Emellett zárt és gyors információs rendszert hoztak létre a regionális munkaügyi központok és a minisztérium szakmai szervezetei között, hogy reagálni tudjanak a bejelentett leépítési szándékokra is.

Kérdésre válaszolva az államtitkár közölte, hogy az alapokból azokat a munkahelyeket preferálják, amelyeknél azt látják, hogy áthidaló időszakban, állami támogatással fenntarthatóvá válik a foglalkoztatás. A döntéseket az érintett foglalkoztatási szervezetek hozzák meg, viszont a decentralizált alapok egy részét is átcsoportosítják a központi alapba, és kritikus helyzetben központi döntés születik. Nem biztos ugyanis, hogy ott jelentkeznek majd elsősorban a munkaerőpiaci feszültségek, ahol ma is vannak - mondta.

Nem gesztus, hanem kényszer az együttműködés

Simon Gábor, aki egyben az MSZP országos választmányának elnöke, kitért arra, hogy ilyen nehéz helyzetben mutatkozik meg, hogy ki-ki a saját érdekét vagy az ország jövőjét teszi-e első helyre. Elmondása szerint szeretné, ha a Fidesz és a KDNP is megértené, hogy ilyenkor minden mondatnak, minden kifelé adott jelzésnek szerepe van, ilyenkor a világ fokozottan figyel arra, hogyan fognak össze az ország politikai szereplői.

Az együttműködés most nem gesztus, hanem politikai kényszer - tette hozzá.